Technikatörténeti szemle 11. (1979)

KÖNYVISMERTETÉS - Vajda Pál: Balázs Bugyi: Hungarian medical radiology: past and present

A méltán híres müncheni Deutschen Museum összeállításában kiadott al­bum 77 nagy természetkutató és feltaláló rövid életrajzát és jelentősebb alko­tásait ismerteti. A szép kivitelű, album alakú könyv elsősorban az érdeklődő nagyközönségnek szól, de szakemberek számára is hasznos, érdekes kiadvány. A bemutatott alkotók mindegyikének portréja mellett egy, néha több fonto­sabb gépét, műszerét vagy kísérleti berendezését is láthatjuk, mégpedig igen jó képeken. Jó néhány olyan eszköz és szerkezet képe is megtalálható a könyv­ben, amely ábráját a hasonló tárgyú, de még a speciális szakmai kiadványok sem mutatták be. Az összeállítók a müncheni múzeumban látható tárgyak alkotóinak, hasz­nálóinak emlékeit tárják elénk. Ez nem jelenti azt, hogy csupán német alko­tók kerültek az albumba, sőt néhány kevéssé ismert angol és amerikai emlék­tárgy képét itt találjuk először hozzáférhető helyen közölve. Mégis erősen kor­látozta a bemutatott személyek névsorát, és érthetővé teszi, hogy 77 alkotó kö­zül miért szerepelnek túlsúllyal (55 fővel) németek. A válogatás egyenetlen­ségét azonban ez sem menti teljesen. Joggal hiányolhatjuk jó néhány nem né­met kutató említését, akiknek pedig egy-két berendezése a múzeumban meg­található. Elegendő talán ha Robert Hooke, Tycho Brahe, vagy — a magya­rok közül — a Zippernowsky—Déry—Bláthy „trióra”, Petzvalra, Jedlikre, Eöt­vösre utalunk. A tucatra tehető „kimaradt” alkotó valóban hiányosságot je­lent és értékesebbé tette volna az albumot. Vajda Pál BALÁZS BUGYI HUNGARIAN MEDICAL RADIOLOGY: PAST AND PRE­SENT. Budapest. Medicor kiadása. 1978. 64. oldal. A magyar orvosi röntgenológia fejlődését mutatja be a dúsan illusztrált mintaszerű kiállításban megjelent kis kötet. Célja egyes kimagasló egyéniségek egyes iskolák, irányzatok, társaságok történetének bemutatásával a magyar röntgenológia szerves és töretlen fejlődését bizonyítani. Külön hangsúlyt kap az angolul megjelent könyvben a magyar röntgenológusok kutatásai prioritá­sának hangsúlyozása is. A pozsonyi Klatt Virgil fizika tanára vezette be Lénárd Fülöpöt — gim­náziumi tanítványát — a foszforeszkálás folyamatának kutatásába és volt a katód sugarak felfedezésének kiinduló pontja. A röntgensugarak felfedezését akkor ismerte el a tudományos világ, amikor Eötvös Lóránd professzor inté­zetében dolgozó Klupáthy Jenő magántanár röntgenkísérleteit 1896 januárjá­nak első napjaiban megerősítette. Az első nehéz fémből készült'antikatódos röntgenlámpát dr. Pörgő Kiss Károly a Műegyetem üvegtechnikai laboratóriu­mának vezetője készítette. Károly Irén József premontrei fizikus, paptanár létesített Nagyváradon a gimnázium keretében röntgen-fizikai laboratóriumot és kezdte meg az ilyen irányú kutatásokat. A röntgensugarak okozta szembe­tegség okozta végül is vakságát. Késmárkon Alexander Béla gyakorló orvos optikai eljárással egészítve ki a röntgenfelvételt, megteremtette a röntgeno- lógiai fototechnikát. Nevéhez fűződnek az ún. plasztikus, valójában relief rönt­genképek. Kelen Béla a röntgenfizika hazai megteremtője. Ö és iskolája — el­sősorban Czunft Vilmos — dolgozták ki a röntgendozimetriát, amelyet Bozóky László a radioaktív készítmények hitelesítésének terén továbbfejlesztett az­óta. A debreceni egyetem röntgenprofesszora Elischer Gyula az ütőerekről vezérelt szívröntgen — felvételezési lehetőséget teremtette meg. Nevéhez fűző­dik a gyomor nyálkahártya röntgenvizsgálata. Markó Dezső érdeme a röntgen­290

Next

/
Thumbnails
Contents