Technikatörténeti szemle 11. (1979)
KÖNYVISMERTETÉS - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Beck Mihály: Tudomány - áltudomány
nyíre vonzó is ez a feltételezés, kétségtelenül túlzás, hogy a szerző bizonyított tényként írja le. így pl. semmi nyoma nincsen annak, hogy mikor és miért lett Rozen Mihályból Lázár. Arra ui. nincsen okleveles bizonyítók, hogy Lázár deák szerzetes volt, már pedig a keresztnév megváltoztatása világi papoknál nem volt szokás. (Egyáltalán, az is vitás, hogy Lázár felszentelt pap volt!) Nem kevésbé vitatható az a feltevés, hogy Lázár nagyszámú asztrogeodéziai mérést végzett. Feltétlenül téves az az állítás, hogy a földrajzi hosszúságot Lázár rugós órával mérte volna! A XVI. sz. elejének rugós órái ilyen mérésekre teljesen alkalmatlanok voltak: napi félórás sietés vagy késés is előfordult a kezdetleges időmérőknél! (A 12. oldal második hasábjának 2. bekezdésébe egyébként számítási hiba is csúszott.) Irmédi-Molnár László a különböző kiadású Lázár-térképek szövegeit közli, a latin ill. német feliratok fordításával. Tekintve, hogy manapság a latin nyelvismeret egyre ritkább, ez a fordításgyűjtemény nagyon hasznos. Kár, hogy éppen az első kiadás latin címének magyar fordításából egyetlen sor sem egyezik a tényleges szöveggel. (16. old. első hasáb, 2. és 3. bekezdés.) Egy rövid fejezetben Stegena Lajos tömören összefoglalja a Lázár-térképekkel kapcsolatos személyek életrajzi adatait, a következő részben pedig Hrenkó Pál (Halmai Róberttel és Mélykúti Mihállyal) összeállítást közöl a Lázár-térképek összes variánsain előforduló helység, hegy- és vízrajzi nevekről. Ez a fejezet nemcsak a térképezéstörténet kutatóinak, hanem a történészek számára is igen hasznos. Lényegében hasonló tárgykörben mozog Takács József, Halmai Róbert és Bállá György három tanulmánya is. A következő két fejezet talán az egész munka legfontosabb részét alkotja, Érdi-Krausz György „A Lázár-térképek matematikai szerkezetéivel, Stegena Lajos „A Tissot-féle ind:katrixok”-kal foglalkozik. E részek nagy lépéssel viszik előre — az eddigi találgatások tetszetős de bizonyíthatatlan feltevéseit kiküszöbölve — Lázár deák térképének összeállítására, (ma még ismeretlen rendszerű) vetületére és pontosságára vonatkozó ismereteinket. Mindkét szerző tiszteletet érdemlő módon tartózkodik akár csak a legkézenfekvőbbnek tűnő, ám mégis csak találgatásokra épülő feltevésektől és csakis a ténylegesen kiolvasható adatokra, tényekre támaszkodik. Bogdán István a Lázár-térképek papirológiáját, Bertényi Iván a címereket ismerteti, teljessé téve a feldolgozási kört. Fallenbüchl Zoltán a Lázár-térképre vonatkozó bibliográfia fontosabbjainak röviden annotált címeit közli. A szép és értékes kiadványban talán csak azt kifogásolhatjuk, hogy jegyzetként készült, így szélesebb körben hozzáférhetetlen. ifj. Bartha Lajos BECK MIHÁLY: TUDOMÁNY — ÁLTUDOMÁNY. 2. ÁTDOLG. KIADÁS. (KORUNK TUDOMÁNYA), Akadémiai Kiadó, 1978. ENDREI WALTER: A KÖZÉPKOR TECHNIKAI FORRADALMA (GYORSULÓ IDŐ. Magvető Kiadó, 1978. SZÖNYI GYÖRGY ENDRE: TITKOS TUDOMÁNYOK ÉS BABONÁK (GYORSULÓ IDŐ). Magvető Kiadó, 1978. A tudományok művelői rendszerint lenéző megvetéssel kezelik azt az irodalmat, amely nem új tudományos ismeretek eléréséről tudósítanak, hanem azok szélesebb körben való ismertté tételét tűzik ki maguk elé célul. Ez a szemlélet — különösen a’ tudománytörténet területén — mindenképpen indokolatlan, hiszen ezek az ismeretek szélesebb körben terjesztését szolgáló művek egyben szélesebb horizontot is tekintenek át, mint a csak részletekkel 272