Technikatörténeti szemle 11. (1979)
KRÓNIKA - Debreceny Ágnes: Energia. Az Országos Műszaki Múzeum kiállítása, Budapest 1978. X. és Szeged 1978. X.
Jan Hűlt prof. (Göteborgi Műegyetem, Szilárdtest Mechanikai Tanszék): Technikai katasztrófák — kutatás és társadalom összefüggése. Eugene S. Ferguson (Hagley Museum, Delaware, USA): Technika és hatása a társadalomra. Az előadások nyelve egységesen angol volt. A stockholmi Műszaki Múzeum külön kötetben megjelentette őket „Technology and its Impact on Society” (Stockholm, 1979) címen, 280 oldalon. A szimpózium elnevezése alapján rendkívül széles, szinte végtelen területet ölel fel. Az előadások címei maguk is mutatják, hogy rendkívül szétágazó témák kerültek szóba. Ez a sokrétűség az általánosabb jellegű előadások vitáinál pozitívan, a szűkebb szakmai témájú előadásoknál viszont negatívan hatott a vitákra, melyekben nemcsak előadók, hanem a szintén zártkörű, elsősorban svéd meghívott hallgatóság is bekapcsolódott. A széles tématerületet az első ilyen jellegű szimpózium rendezése alkalmából nyilván tudatosan választották, hiszen ez tette lehetővé a rendezvény megfelelő reprezentativitását. A következő ilyen rendezvények már szűkebb szakmaiságra fognak törekedni. Szabadváry Ferenc ENERGIA az Országos Műszaki Múzeum kiállítása (Budapest 1978. X. és Szeged 1978. X.) Energiaválságról beszélnek világszerte; a rohamosan fejlődő civilizációval energiaigény jelentkezik, ugyanakkor a kibányászható szén és olaj nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésre. Az Országos Műszaki Múzeum e kiállításon azt mutatja be, hogy a kutató ember hogyan hasznosította évszázadokon keresztül a mai napig a természetben fellelhető energiát. A természeti energiák egyik legősibb felhasználása az áramló víz energiája. A vízikerekek az áramló folyadék kinetikus energiáját, tengelyen, mechanikai munkává alakítják. A múlt században a tudomány és technika fejlődése lehetővé tette a különféle vízturbinák kifejlesztését. E turbinák a folyadék nyomási és kinetikai energiáját egyaránt hasznosítják. Hatásfokuk is nagyobb, mint a vízikeréké. A kiállítás bemutatta — többek között — a Burdin- és Fourneyron- turbinát. A múzeum gyűjteményéből itt mutatták be a Pelton kereket, amely a nagy magasságból lezuhanó víz ütközését hasznosítja; a kis vízhozamú patakokra építhető ún. törpe vízierőművek részére a magyar Bánki Donát szerkesztette meg a róla elnevezett turbinát. A XVIII. század elején megszületett az első, iparban hasznosítható gőzgép. Megjelenése forradalmi változást idézett elő a társadalomban és iparban. Magyarországon az első gőzgép Selmecbányán épült. Az egyre növekvő energiaigény előmozdította a különböző turbinafajták kifejlesztését. Ilyen volt a kiállításon látható Laval-féle gőzturbina. A gázturbina előnye a dugattyús motorral összehasonlítva több tekintetben ugyanaz, mint a gőzturbináé a dugattyús gőzgéppel szemben. Jelentős, úttörő munkát végzett e területen Jendrassik György. Első szabadalma 1929239
