Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Wöller István: Malom- és vizikerekek szerepe és építése a malmászatban
JEGYZETEK 1. A soproni kerületi kereskedelmi és iparkamara jelentése az 1883—84 és 85-ös évekről. II. rész. 80. old. (Veszprém megyei Lt. 1048 sz.) 2. Holub József: Zala megye középkori vízrajza. Zalaegerszeg. 1963. 52 és 53 old. 3. Pápa betsületes molnár chéhez tartozó malom és kalló fejekről szolló Protoko- lum. 1830. (Pápa Helytörténeti Múzeum.) sz. n. 4. Dr. Lukcsics Pál és dr. Pfeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katholikus restauráció korában. Veszprém, 1933. 131 és 232 old. 5. A soproni kerületi kereskedelmi és iparkamara jelentése az 1883—84 és 85-ös évekről. II. rész. 82 old. Vp. Mit. 1048. sz. 6. Libellatio könyv. 1832. Céh iratok 88. 70, 320, 1 Lsz. (Veszprém Bakonyi Múzeum.) 7. Molnárok Lapja. 1901. aug. 3. Vizikerekek tervezése és építése. 8. Ravasz József molnár-mester (sz. 1896.) elbeszélése alapján. Vászoly. 1973. „Minden malomban meglehetett találni a „fogsablont”, mely azt a célt szolgálta, hogy a fafogaskerék fogainak kifaragása után a sablonba illesztették és ha a fogprofil, valamint a fog szára illeszkedett a sablon megfelelő, kimunkált részébe, úgy már a fogaskerék koszorúba lehetett szerelni.” 9. Harn Imre ácsmester (sz. 1895.) elbeszélései alapján. Várpalota. 1973. 10. Köves Mihály (Koch Mihály.) ácsmester (sz. 1910.) elbeszélései alapján. Ganna. 1974. 11. Harn Imre ácsmester elbeszélései alapján. 1973. 12. Szentmiklóssy Imre molnármester (sz. 1906.) elbeszélései alapján Veszprém. 1974. — „A nagyberzsenyi vízimalomnál a malom bérlőjének állandóan fennt kellett tartani k t fürdőkabint, a malom alatti, fürdőnek is alkalmas Torna pataknál. Az egyik kabint a gróf, a másikat a gróf közeli tanyájának bérlője vette igénybe nyári időszakban. Hasonlóan Pápán a Tapolca patakon is tartottak kabinokat a Hódoska alatt.” 13. Köves Mihály (Koch Mihály) Ganna. 1974. — A belső, nagyfogaskerékhez tartozó orsót nem egyszer a molnár készítette el. Az orsó fogait „csöveknek” nevezték és ezeket szívós somfából készítették. 14. Széli Lajos molnármester, malomgépész (sz. 1892.) elbeszélései alapján. Nagykőrös 1974. 15. Harn Imre ácsmester elbeszélései alapján. 1973. ISTVÁN WÖLLER: THE CONSTRUCTION AND ROLE OF WATER WHEELS IN THE MILLING INDUSTRY The various grain-crops cultivated by man must be first ground or milled prior to consumption. In old times the making of flour was done by grinding between two flat pieces of stone, later by means of rotating two wheel-formed stones placed one above the other. The latter were called handmills. As technology was improving similar, but larger wheels of stone were driven rotating by means of water-, wind or animal power. In county Veszprém mills driven by hydro-power could be found already in the beginning of the Xlth century. In the Xllth and XHIth centuries the number of water-mills increased rapidly, so that in the XVIIIth century under the rein of Maria Theresia most of the water-mills were built. Due to its geographic position and very rich water-system county Veszprém provided many possibilities for constructing water-mills. In order to harness the available water-pou'er (hydro-energy) and to transform it into rotational motion water-wheels were built by using wooden cogwheels. The energy of water was not used, however, for only grinding flour, but also for cutting planks, and for driving crawls, oil- and papermills and for operating foundries. In the construction of water-mills the following aspects should be taken into consideration: the quantity, the speed, and the level difference of water. These data were necessary for the building of appropriate water-wheels, and other wheels and wooden cogwheels in the construction. 215
