Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Wöller István: Malom- és vizikerekek szerepe és építése a malmászatban

1. Kézimalom a XIX. századból (örvényesi vízimalom) és még több kisebb patak adott lehetőséget a vízimalmok építésére. A meglevő vízienergiánk hasznosítását és forgómozgássá történő átalakítását megfelelő vízikerekek építésével oldották meg. Az akkor még kezdetleges berendezést — mivel erdőkben is gazdag megye voltunk —, fából építették. Az alapanyag pedig főképp a tölgy volt. írásos emlékeink szerint Magyarország legrégibb vízimalma Nemespécsely községben a Morvay-féle vízimalom volt, amely 1001 óta áll fönn. E malom ma is megtalálható a Zádor vára közelében, de nem egyszer átépítették. (1) A XII. és XIII. században már sorra találkozunk vízi­malmokkal az irodalomban. Ezek a vízimalmok leginkább az akkori uralkodó rendszer kezében voltak. (2) A vízienergiát nemcsak gabonaőrlésre használták föl, hanem deszkametsző­malmok, vashámorok, kallómalmok és deszkametszővel kombinált őrlőmalmok hajtására is. Ezen kívül megyénkben két papírmalmot is a víz energiájával üzemeltettek. A vízimalmok építésénél figyelembe kellett venni a víz mennyiségét, sebes­ségét és esését. Ezen adatok ismeretében lehetett megépíteni — tervezni — a vízikerekeket is. Veszprém megyében az alábbi vízikerekekkel találkoztunk: 1. alulcsapott, 2. felülcsapott és a kettő kombinációjából a 3. középütt vagy háton csapott vízikerekek. A víz mennyiségét figyelembe véve lehetett építeni 1-től 10-ig is vízikerekeket 193

Next

/
Thumbnails
Contents