Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Wöller István: Malom- és vizikerekek szerepe és építése a malmászatban

1. Kézimalom a XIX. századból (örvényesi vízimalom)

és még több kisebb patak adott lehetőséget a vízimalmok építésére. A meglevő vízienergiánk hasznosítását és forgómozgássá történő átalakítását megfelelő vízikerekek építésével oldották meg. Az akkor még kezdetleges berendezést — mivel erdőkben is gazdag megye voltunk —, fából építették. Az alapanyag pedig főképp a tölgy volt. írásos emlékeink szerint Magyarország legrégibb vízimalma Nemespécsely községben a Morvay-féle vízimalom volt, amely 1001 óta áll fönn. E malom ma is megtalálható a Zádor vára közelében, de nem egyszer átépítették. (1) A XII. és XIII. században már sorra találkozunk vízimalmokkal az irodalomban. Ezek a vízimalmok leginkább az akkori uralkodó rendszer kezében voltak. (2)

A vízienergiát nemcsak gabonaőrlésre használták föl, hanem deszkametszőmalmok, vashámorok, kallómalmok és deszkametszővel kombinált őrlőmalmok hajtására is. Ezen kívül megyénkben két papírmalmot is a víz energiájával üzemeltettek.

A vízimalmok építésénél figyelembe kellett venni a víz mennyiségét, sebességét és esését. Ezen adatok ismeretében lehetett megépíteni — tervezni — a vízikerekeket is.

Veszprém megyében az alábbi vízikerekekkel találkoztunk:

1. alulcsapott,

2. felülcsapott és a kettő kombinációjából a

3. középütt vagy háton csapott vízikerekek.

A víz mennyiségét figyelembe véve lehetett építeni 1-től 10-ig is vízikerekeket

193