Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Gazda István, ifj. - G. Szilágyi Imre: Egy fejezet az ókor technikájából. Ktészibiosz, Philón, Hérón
E művek közül a Mechanika pl. arab fordításban maradt fenn, s e könyv mérnökök, építők, szállítók részére készült. Első része elméleti tudnivalókat tartalmaz, így leírja, hogyan szerkesszünk fogaskereket végtelen csavarhoz. Második könyvében — Arkhimédész nyomán — az „öt egyszerű hatalmat” ismerteti: csörlő, emelő, csigasor, ék, csavar (ezeket ma egyszerű gépeknek nevezzük, beleértve a lejtőt is). A harmadik könyv első része a Barulkosz néven önállóan is ismert mű, mely a súlyok emelésére szolgáló gépeket ismerteti (egy ilyen fogaskeréksort mutat be a 3. ábra. E szerkezettel kis erőkifejtéssel is nagy súlyok emelhetők, de a tény pontos fizikai megfogalmazása és értelmezése csak a 18. században született meg. Ha ugyanis az energiamegmaradás törvényével magyarázzuk a jelenséget, akkor egyértelműen kitűnik, hogy munka vagy energia ezzel sem nyerhető, hiszen e sok fogaskerék az emelés idejét s a hajtókar fordulatainak számát megnöveli. Dioptra című művének érdekessége, hogy abban már szerepel a fordulat- számláló leírása. Főként Pneumatika c. művéről állítják egyes kutatók (Hammer, Jensen, Heiberg, Diels stb.) azt, hogy az ebben szereplő eszközöket egyszerűen más művekből vette át, de ő maga nem értett hozzá. Drachmann viszont — a közben megtalált, ill. sajtó alá rendezett Hérón kéziratok (Mechanika, Metrika) ismeretében — ennek ellentétét állítja. Mert bár ez utóbbi művek gondolati tisztasága ellentmondó, a már korán megismert Pneumatika csapongó stílusával, ezt ő Hérón nagy témabeli jártasságával magyarázza: oly jól ismerte vizsgálati területét, hogy nem fektetett súlyt a részletező, világos kifejtésre, másokról is feltételezve, hogy hasonlóképpen értették ezeket, a számára oly egyszerű szerkezeteket. Hérón maga „minderről” azt írta, hogy elődeitől ugyan átvett leírásokat, de azokat korának igényei szerint átalakította. Hérón Pneumatikája A Pneumatikában 78 működőképes szerkezet leírása szerepel, de ezek — mai fizikai ismereteink szemszögéből — néhány egyszerű elvre vezethetők vissza. Talán érdemes megjegyezni, hogy ismeretes a Pneumatikának olyan változata is, amely két részből áll, s az első egy bevezetőből és 43 fejezetből, a második 37 fejezetből áll. A héróni elvek között sokáig nagy szerepet tulajdonítottak az „űrtől való félelem”, általa is alkalmazott tételének, de mint az már egy-két berendezés leírásából is kiviláglik, ezt az elvet ritkán kell alkalmaznunk a magyarázathoz. Hérón szerint nagy űr a természetben nincs, kis légüres terek azonban léteznek, így pl. az anyag részecskéi között, s ez teszi lehetővé két anyag keveredését. A Sztratón és Arkhimédész által felvetett, valódi tudományos igényű elmélet megfogalmazása Héronnál fellelhető ugyan, de a mai tudomány szemszögéből is elfogadható leírás inkább Torricelli nevéhez fűződik. Az „űrtől való félelem” elve leginkább a pipetta-elvet is tartalmazó héróni eszközök magyarázatához használható. Az egyik ilyen elv a szívócső vagy szivornyáé. (Ezzel az eljárással szokás manapság is a hordókból a bort más edényekbe átszívni.) A szivornya egyszerűen azért működik, mert a folyadékrészecskék között olyan kohézió lép fel, mely a folyadékoszlopot együtt tartja. Az edényből kifolyó folyadékmeny185
