Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Fehér György: Az aratás gépesítésének elterjedése, különös tekintettel a Mc Cormick cég magyarországi üzleti tevékenységére, 1850-1900
abszolutizmus időszakában az első gépek Bécs kiiktatásával kerültek hozzánk, ezek elsősorban a világhírű angol gyáripar termékei voltak. Ezeket az Angliában élő magyar emigránsok közvetítették a hazai gazdáknak. A külföldön élő gépügynökök között találjuk Tanárky Gyula, Honhy Antal, Jankó Vince, Pféiffer Constantin és mások nevét.22 Ök az országhatáron kívülről próbálták a magyar mezőgazdaságot külföldi gépekkel ellátni, bár lehetőségeik meglehetősen korlátozottak voltak. A kereskedelmi képviselet hatékonyabb formáját jelentették a külföldi gyárak hazai képviseletei, lerakatai, melyek nem egy esetben — erre utaltunk az előzőekben — termelő üzemmé alakultak át. Külföldi gépgyárak lerakatai megbízhatóbbá, rugalmasabbá tették az illető cég termékeinek terjesztését; alkatrészellátás, szervizhálózat kiépítésének csírái is megfigyelhetők. A cégek jelszava: minél közelebbi kapcsolatot teremteni a piaccal, hogy annak minden változására azonnal és elsőként reagáljanak. Az 50-es évektől egyre több külföldi gyár nyitotta meg lerakatait Magyar- országon, bekapcsolódtak ebbe az üzleti tevékenységbe azok a kereskedők is, akik korábban az emigrációs évek alatt külföldről képviselték az illető cég érdekeit. Ezek közé tartozott Horhy Antal, Parányi Gusztáv, aki az amerikai Hussey gépgyár képviselője lett.23 Elterjedt az a rendszer, hogy egy-egy kereskedő több céget is képviselt, Érkövy (Ploetz) Adolf is 1858-ban nyitotta meg az „Angol Gazdasági Géptár”-at, ahol több angol gépgyár terméke került forgalomba.24 y) Hitel Mikor a gépesítés kérdéskörét vizsgáljuk nem térhetünk ki az ország hiteléletének tárgyalása elöl sem. Sommázva megállapíthatjuk, hogy Magyarországon az abszolutizmus időszakában még a nagybirtokos osztály hiteligényének kielégítése is megoldatlan volt. A hazai és a külföldi bankok a mezőgazdaság ilyen irányú kielégítésére csak a kiegyezés után nyílt lehetőség. Ennek eredményeként a mezőgazdaság gépesítésében vezető szerepet játszó földbirtokos osztály tagjai elől a hitelszerzés akadályai a 60-as évek végére, a 70-es évekre elhárultak, sőt a parasztság ilyen irányú igényeit is lényegében ki tudták a hazai pénzintézetek elégíteni. Súlyos tehertételt jelentett viszont, hogy a vámkülföldről származó árukra a bécsi kormány jelentős terhelő vámot rótt ki, sőt ezt a 60-as években még fel is emelték.25 Figyelembe kell vennünk, hogy az aratógépek döntő többsége nem az örökös tartományok gyáraiban készült, ezért a rájuk kirótt vám tekintélyes árnövekedést jelentett. A későbbiek folyamán a tőkeerős külföldi cégek már 2—3 éves hitellel is árusították termékeiket, ilyen kedvezményekkel a legtöbb hazai cég nem tudott szolgálni, így maguk sokszor csődbe kerültek. Ezen úgy próbáltak segíteni, hogy a kevésbé tőkeerős hazai cégek e külföldi gyárak viszonteladóivá váltak, ezúton próbálták bevételeiket növelni.26 3. A külföldi termékek népszerűsítése A magyar gazdaközönség tájékoztatására a szaksajtó vállalkozott, míg a gyakorlati bemutatók színhelyei a különböző gépversenyek (szántó- és aratógépversenyek) és az ezekkel egybekötött kiállítások voltak. Barbarits Lajos egyik tanulmányában megállapította: „...a hazai agrárközvélemény élénk érdeklődéssel kísérte a nagy világkiállítások mezőgazdasági anyagait. Ebből születtek az aratás-gépesítés első impulzusai... Magyarországon.27 Ezekről a ki149
