Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Palágyi Gábor: A csavarról

Az első magyar csavargyár látképe (múlt század vége)

szabványosítás . a gyáros számára az előállításnál kisebb szerszám- és készülékköltséget jelent, lehetővé teszi a sorozatos gyártást, nagymértékben stabilizálja a gyártási programot és csökkenti a raktározás költségét.”

A technika a tudományos felfedezések nyomán rohamosan fejlődik, új anyagok kerültek használatba, új technológiák honosodtak meg; a csavar mégis napjainkban is nélkülözhetetlen. S változatlanul sok vitára ad okot.

Az 1926-ban megalakult International Federation of the National Standardization Associations (Nemzeti Szabványügyi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) és utódja, az 1946-ban alakult International Organization for Standardization, egyaránt foglalkozott és foglalkozik napjainkban is a csavarok kérdésével.

A méterrendszerre való áttérés miatt került előtérbe megint. Az USA gazdasági életében ugyanis egyre nagyobb szerepet játszik a külkereskedelem, s a nagy nemzetközi érdekeltségű vállalatok, mint pl. az IBM, a General Motors, vagy a Ford, melyek nagy kötőelem fogyasztók, kidolgoztak egy méterrendszerre való áttérési politikát. Megalakult az „Optimum metric fastener system” bizottság egy új ,optimális” kötőelemrendszer kidolgozására.

Az OMFS ajánlás és az ISO előírásai nem fedik egymást, s a megoldás még várat magára.

1887. január 22-én hunyt el Whitworth, aki javaslatával lényegében az ipari szabványosítást is megindította. Bár sokan felismerték a csavarok egységesítésének nagy fontosságát, mégis a még megoldandó kérdések egyike napjainkban is.

141