Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Palágyi Gábor: A csavarról

Az első magyar csavargyár látképe (múlt század vége) szabványosítás . a gyáros számára az előállításnál kisebb szerszám- és készü­lékköltséget jelent, lehetővé teszi a sorozatos gyártást, nagymértékben stabili­zálja a gyártási programot és csökkenti a raktározás költségét.” A technika a tudományos felfedezések nyomán rohamosan fejlődik, új anyagok kerültek használatba, új technológiák honosodtak meg; a csavar mégis napjainkban is nélkülözhetetlen. S változatlanul sok vitára ad okot. Az 1926-ban megalakult International Federation of the National Standar­dization Associations (Nemzeti Szabványügyi Szervezetek Nemzetközi Szövet­sége) és utódja, az 1946-ban alakult International Organization for Standardi­zation, egyaránt foglalkozott és foglalkozik napjainkban is a csavarok kér­désével. A méterrendszerre való áttérés miatt került előtérbe megint. Az USA gaz­dasági életében ugyanis egyre nagyobb szerepet játszik a külkereskedelem, s a nagy nemzetközi érdekeltségű vállalatok, mint pl. az IBM, a General Motors, vagy a Ford, melyek nagy kötőelem fogyasztók, kidolgoztak egy méterrend­szerre való áttérési politikát. Megalakult az „Optimum metric fastener system” bizottság egy új ,optimális” kötőelemrendszer kidolgozására. Az OMFS ajánlás és az ISO előírásai nem fedik egymást, s a megoldás még várat magára. 1887. január 22-én hunyt el Whitworth, aki javaslatával lényegében az ipari szabványosítást is megindította. Bár sokan felismerték a csavarok egy­ségesítésének nagy fontosságát, mégis a még megoldandó kérdések egyike napjainkban is. 141

Next

/
Thumbnails
Contents