Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Bartha Lajos, ifj.: Braun Károly spektroheliográf tervei. Adatok egy fontos napészlelő műszer elvének történetéhez

Braun Károly protuberancia észlelő műszerének vázlata

Thege Miklósnak,*** aki nemcsak kiváló tervező, hanem korának tekintélyes spektroszkóp szakértője volt, A javított terveket, 9 ábrával Braun 1886-ban, tehát három évvel Hale tervei előtt ismertette a kalocsai Obszervatórium első kiadványában, szintén német nyelven. (Berichte von dem Erzbischöfflich Haynald’schen Observatorium zu Kalocsa; Münster i, W. 1886.)

Konkoly Thege Miklós volt, úgy látszik az egyetlen, aki felismerte az egyszín-napészlelő műszer jelentőségét, és az utóbbi említett leírás (9) nyomán részletesen bemutatta a csillagászati fényképezésről írott, német nyelvű művében. (10) Megjegyzendő, hogy ez a könyv a múlt század végén igen elterjedt munka volt. Ismertetése alapján közlöm Braun Károly javított spektroheliográf tervét. A 2. ábra Braun eredeti illusztrációján szemlélteti a műszert. (9)

Az A távcső-okulárvéghez egy erős és szilárd P-P-P tartólemez csatlakozik. Erre illeszthető az f tengely körül billegő mozgó lemez, amely az optikai elemeket is hordja. A napkép a g kollimátor résre esik, innen a sugarak a d kollimátoron át az a és b kettős prizma rendszerbe jutnak. Az a prizma üveganyagának törésmutatója és törőszöge oly módon van megválasztva, hogy a hidrogén gamma (H y) színképvonalánál erősebben megtörő, azaz rövidebb hullámhosszúságú kék sugarak teljes visszaverődéssel a V nyaláb irányában kikerülnek a sugármenetből. így tehát egy csonka színkép keletkezik, amelynek hiányzik a H y vonal hullámhosszánál rövidebb szakasza. (A hidro*** Konkoly Thege Miklós az ógyallai (ma hurbanovoi) kastélya mellett nemcsak magáncsillagvizsgálót, hanem mechanikai műhelyt is felszerelt. Itt saját műszerei mellett külföldi megrendelőknek is készített csillagászati eszközöket (bécsi Egyetem, hei- delbergi Obszervatórium, stb.).

123