Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Szilárd József: Eörvös Lóránd kapcsolatai az Északi-sark kutatással
hoz és 19. 3. 870. azaz 1870. március 19-én, József-napján, az idősebb Eötvös neve napján, arról ír fiának: „Reményiem, júliusig túl leszel doktorátusodon, s akkor legalább hosszabb időre hazajössz, mert már nagyon vágyódom utánad.” — 1870. június 8-án az ifjabb Eötvös, Heidelbergből értesíti atyját, hogy .. Mai napon a doktorátust sikerrel letettem. Legnagyobb örömömet elsősorban az okozza, hogy ezzel a hírrel Neked örömet szerezhetek. Szigorlatomat »summa cum laude« fokozattal fogadták el, ami sokak által irigyelt megtiszteltetés ...” Ehhez még hozzáfűzi azt az ígéretét, hogy legkésőbb 1870. július 17. napján ismét otthon lesz. (7) Itthon, atyját már nem a legjobb egészségi állapotban találja. A hőn várt együttlét elég rövid időre szabott: édesatyja, Eötvös József 1871. február 2-án befejezi küzdelmes életét. III. Heidelbergben folytatott egyetemi tanulmányainak 1870-ben történt befejeztével, Eötvös Loránd hazatér Magyarországra és a számára megnyíló lehetőségek felhasználásával megkezdi itthoni működését. Most már hajlandóságának, felkészültségének megfelelően a tudomány, a magyar kultúra szolgálatát választja tevékenysége céljául. Elsősorban a Természettudományi Társulat keretében igyekezett magának helyet biztositani ehhez a maga elé tűzött feladathoz; röviddel utóbb, a Budapesti Tudományegyetemen is megtalálja a maga helyét, de már kezdeti időben is részt vállal az Egyetemen kívüli tanárképzés és tanárrá nevelés feladataiban. Az e téren elért eredményeinek már velejáró elismerése, hogy a Tudományos Akadémia hamarosan levelező (1873), majd rendes tagjává választja (1883) és nem sokkal utóbb, annak elnökévé lesz (1889). Ilyen módon már kialakul számára egy kiszélesedett, meghatározott működési terület, amelyen belül a saját tudományos érdeklődése számára is a kellő alapzatot megteremthette és a kezdeti változó kutatási tárgyai közül kiválaszthatta azt a tudományágat, amely további életét mindvégig betöltötte. A nehézségi erő és erőtér vizsgálatára, amelyre a Természettudományi Társulat kezdeményezése hívta fel Eötvös figyelmét, de amire a szükséges előfeltételek híján annak idején nem tudott minden további nélkül vállalkozni, már saját elhatározásából, hamarosan visszatért. Szerencsés körülmények arra vezettek, hogy a Tudományos Akadémia is segítséget nyújthatott kutatási elképzeléseinek megvalósításában; a Fizikai Intézet új székháza — amelynek építkezése során már kifejezhette saját elképzeléseit — elkészült; ugyanakkor Semsey Andor személyében olyan mecénásra talált, aki mindenkor kész volt a természettudományok messzemenő támogatására és Eötvös Loránd tudományos elképzeléseinek megvalósításához a szükséges anyagi eszközöket bőkezűen rendelkezésre bocsátotta (8). Eötvös Loránd 1887. évtől kezd gravitációs problémáival foglalkozni és 1895-ig már kialakítja mérési eszközét, a torziós-ingát, amellyel a gravitációs erőtér változásait nyomon követheti. Az elért eredményeiről már különböző alkalmakkor beszámol. 1900-ban a párisi fizikai kongresszuson is előterjesztett egy újabb beszámolót, ez alkalommal francia nyelven és most már a nagyobb nemzetközi 106
