Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Petik F.: Az anyagvizsgáló gépek konstrukciójának fejlődéséről

PETIK FERENC* AZ ANYAGVIZSGÁLÓ GÉPEK KONSTRUKCIÓJÁNAK FEJLŐDÉSÉRŐL A ma használatos mérőeszközeinket jobban megismerhetjük, ha áttekintjük azt az utat, melyen a konstrukció kifejlődött. A nagyszámú anyagvizsgáló gép közül itt csak a legelterjedtebb fajtával, a statikus terhelésű húzó-, nyomó- és hajlítógépekkel foglalkozunk. Követelmények az anyagvizsgáló géppel szemben Az univerzális szakítógép fő részei (1. ábra): — Befogószerkezet (A) — Terhelést előállító szerkezet (B) —• Terhelést mérő szerkezet (C) — Gépállvány (D) Az egyes részekkel szembeni követelmények ma a következők: — A befogószerkezet elmozdulásmentesen rögzítse a próbatestet, de a befogási művelet egyszerű legyen. — A terhelést előállító szerkezet elmozdítja a próbatest egyik végét. Követelmény ma a fokozatmentesen változtatható elmozdulási sebesség. A pillanatnyi terheléstől függetlenül legyen állandó a sebesség, vagy egyéb paraméterek (terhelés sebessége, feszültségnövekedés sebessége, nyúlás stb.) legyenek állandó értéken tarthatók. — A terhelést mérő szerkezet képes legyen folyamatosan, holtidőmentesen mérni a próbatestben fellépő erőt és ne befolyásolja a próbatestben lejátszódó folyamatokat. — A gépállvány fogja össze a szerkezeti elemeket, biztosítsa a kényelmes kezelést és ne befolyásolja a próbatest vizsgálat alatti viselkedését. Az anyagvizsgálat úttörői Az anyagvizsgálat akkor kezdődött, amikor az anyagokkal kapcsolatos tapasztalati ismereteket tudományos megismerés igényével kezdték rendszerezni és kiegészíteni. * Országos Mérésügyi Hivatal, Budapest.