Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Palló G.–Gazda I.: „Experimentum crucis” volt-e Eötvös Loránd mérése?

13. G. Holton: Einstein, Michelson and the „Orucial" Experiment. Isis, 60. 1969. 133—197. o. 14. A. Einstein: Néhány megjegyzés az általános relativitáselmélet keletkezéséről, id. kiadás 261. o. 15. Uo. 262. o. 16. A cikk megjelent magyarul a már többször idézett Einstein-kiadványban. Az általános relativitáselmélet alapjai címmel. Vö. a kötet 95. old. lábjegyzete. 17. A. Einstein: Önéletrajz, id. kiadás 296. o. 18. A. Einstein: Néhány megjegyzés az általános relativitáselmélet keletkezéséről, id. kiadás 262. o. Ismeretes, hogy az általános relativitáselméletet 1909-től dolgozta ki Einstein. Munkája kezdetén a speciális elmélet gyorsuló koordinátarendszerekre történő kiterjesztésével kísérletezett, és rájött, hogy ebben az esetben Galilei és Newton állításával, azzal, hogy a különféle anyagú testek azonos gyorsulással esnek, ellentmondásba kerül. 1913-ban írt cikkeiben a gravitáció elméletét igyekszik kidolgozni, amely a tehetetlen és súlyos tömeg egyenlőségére épül. E cikkek bevezetéseiben már nagy elismeréssel nyilatkozik Einstein az Eötvös-mérésekről. Vö. A. Einstein: Zum gegenwärtigen Stunde des Gravitationsproblems. Phys. Ztr. 14. 1913. 1250—1251. — Relativität und Gravitation. Ann. Phys. 38. 1913. 1059—1064. — A. Einstein—M. Grossmann: Entwurf einer verallgemeinerten Relativitätstheorie und einer Theorie der Gravitation. Ztr. f. Mat. Phys. 62. 1913. 225—261. o. 19. Két illusztráló példa arra, hogy a legenda mennyire élő. Marx György írja: a törvény „igazán csak Eötvös lenyűgöző, 8—9 tizedesjegy pontosságú kísérleteiben bontakozott ki előttünk. 1909 és 1916 között, tehát még Eötvös életében vonta le Einstein a gravitációs gyorsulás anyagfüggetlenségének logikai konzekvenciáit. A tapasztalatilag felismert ekvivalencia-elvből egyértelmű gondolatmenet vezetett a gravitáció geometriai elméletéig." — Marx György: Eötvös és a gravitáció. Fizikai Szemle, 1972. 35. o.— Jánossy Lajos: „Az Eötvös által megfogalmazott és igazolt természettörvénynek messzemenő következményei vannak a modern elképzelésekkel kapcsolatosan. A törvény jelentőségót Einstein ismerte fel, ós azt az általános relativitáselmélet megalapozására használta fel." Jánossy Lajos előszava M. Zemplén Jolán—-Egyed László: id. mű 9. o. 20. Vö. T. S. Kuhn: The Function of Measurement in Modern Physical Science, Isis, LII. 1961. 161—193. o. 21. Imre Lakatos: The Role of Crueial Experiments in Modern Science. Stud. Hist. Phil. Sei. 1974. 309—325. o. 22. M. Zemplén Jolán—-Egyed László : id. mű 52. o.