Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Kocsis E.–Bugyi B.–Végh J.: Magyar úttörők a röntgen-cső továbbfejlesztésében és alkalmazásában

Á nagyváradi főgimnázium 1896. évi értesítője érdekes részleteket közöl a labor felszereléséről (adakozásból!), a beszerzésekről és a tevékenységről is (szegények számára ingyenesen!). Károly 1907-ben az „elektromos sugárzások kísérleti tana" tárgykörben elsőkónt habilitál országunkban radiológusként. Szomorú prioritása még Károly Ireneusnak, hogy a röntgensugárzás hatására gyógyíthatatlan hályog jelentkezett mindkét szemén, amely végül is megvakuláshoz vezetett. Benne láthatjuk talán az első röntgen mártírt hazánkban. A magyar röntgenológia egyik legnevesebb fizikus úttörője volt. A röntgenológia hőskorának kiemelkedő tagja Alexander Béla késmárki gyakorló orvos, akiről már említést tettünk. Alexander életének és tevékenységi körének megbeszélése ugyancsak meghaladja egy szűkreszabott előadás kereteit — bár erre alkalmat adna az, hogy most 60 éve hunyt el. 0 volt a pesti tudományegyetem első röntgenológus tanára. Alexander kizárólagos érdeme, hogy a röntgen fotótechnikát az ún. plasztikus röntgenképei révén mesteri szintre fejlesztette. Röntgen életrajz írója is megemlíti két közleményét 1896-ból, amelyek a Szepességi orvosok évkönyvében jelentek meg (12, 13). Bemutatjuk fotókópián Alexander két plasztikus felvételét, amelyet Császár könyvéből vettünk át (8., 9. ábra). Említésre méltó, hogy Alexander használt először húsz röntgenfelvételből álló gyűjteményt (,,Radiotheca"-t), amelyet Kiss Károly állított össze a számára. A bőrbetegségek röntgenterápiáját már 1896-ban több orvos is elkezdte. Hazánkban a legkiemelkedőbb dermatológus Jutassy József volt. Sok sikeres kezelés mellett sajnos túladagolás miatti bőrégósek is bekövetkeztek egyes esetekben. Az ő röntgenlaboratóriumáról fennmaradt egy felvétel (8. ábra). A korai időszakban a bőrgyógyász röntgenológusok még nem tudták a gyógyításra használt röntgensugarakat megfelelően adagolni, így a kezelés törvényszéki eljáráshoz is vezető röntgenégéseket eredményezett. Évtizednyi időre volt szükség, amíg a fizikusként is kitűnően iskolázott Kelen Béla röntgenológus orvosprofesszor által bevezetett dozimetria alapján a megbízható röntgenterápia kezdetét vehette. Végül még egy ábrát mutatok be (11. ábra), amelyen egy korabeli vicclap képét mutatom be annak illusztrálására, hogy milyen nagy publicitása, népszerűsége volt. Röntgen felfedezésének mindjárt a kezdeti időszakban. (R. szerint „fényképezésre" a kaszás parasztból az ismert kaszás csontváz keletkezik, a vicclap rajzolója szerint!) Befejezés Röntgen felfedezése, amelyért 1901-ben elsőként kapott fizikai Nobel-díjat, olyan stafétabothoz hasonlítható, amelyet egyszerre több százan vettek át a kezéből és kezdtek el futni a felhasználás és technikai tökéletesítés minél szélesebb körű kiteljesítése — mint cél felé. Glasser 0. 1896-ból Röntgen felfedezésével foglalkozó 1044 publikációt gyűjtött össze, amely gyűjteményről azonban azt jegyzi meg, hogy bizonyára nem teljes. Ezt nekünk is meg kellett állapítanunk, mert a magyar tudósoknak a felfedezés legelső idejében játszott szerepéről hiányoznak az adatok. Ezt a hiányt szerettük volna pótolni mostani előadásunkkal. Hangsúlyozzuk, hogy nem prioritásokat kívántunk