Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Kocsis E.–Bugyi B.–Végh J.: Magyar úttörők a röntgen-cső továbbfejlesztésében és alkalmazásában

úgy készültek, hogy az első felvétel után a sugárzó csövet kissé odébb tolta és még egy felvételt csinált. A kicsinyített képeket sztereoszkópos képnézővel lehetett szemlélni. Később az ilyenfajta röntgen-képeknek jelentős szerep jutott az orvosi vizsgálatban. Schuller Alajos 1896-ban eredeti magyarázatát igyekezett adni a röntgen­sugarak keletkezésének. Strauss Ármin ugyancsak 1896-ban kísérleti vizsgálatot végzett arra nézve, hogy a kisülési cső légritkításának foka milyen befolyással van a röntgensugarak keletkezésére, s főként a fényképező hatást tanulmányozta. Strauss műegyetemi professzor 1897-ben már az általa készített röntgen-tubusokról szólt, így őt tekint­hetjük a röntgen technikában ma már nélkülözhetetlen röntgentubus feltalálójának. Az Eötvös kezdeményezte — s eddig csak fizikusok által végzett — kísérletek elé csakhamar akadályok gördültek, mert a Puluj gyártotta drága külföldi áru gyorsan tönkrement. A benne levő foszforeszkáló kalcium-szulfid ui. ,,az erős elekt­romos kisülések következtében megbomlott és a felszabadult kénes gázok a lámpa légüres terét megrontották" (6). A további kutatások érdekében Eötvös felkérte Kiss Károlyt a röntgen lámpák szerkezeti hibájának kiküszöbölésére. Kiss éppen akkor érkezett haza Würzburgból, mert 1896. január végét Röntgen­nél töltötte az új sugárzás tanulmányozásával. Eleget tett tehát Eötvös kívánságának és a frissen szerzett tapasztalatok hatása alatt Intézetében elkészítette az első magyar röntgenlámpákat platina elektródokkal. Ezek a Puluj és Edison gyártotta lámpáknál nemcsak sokkal tartósabbaknak bizonyultak, hanem lényegesen nagyobb terhelhető­ségük, s ezzel arányos teljesítményük folytán az expozíciós időt lecsökkentették az eddigi 1—2 óra helyett „bűvös másodpercekre". Kiss Károly a legjobban bevált típusát a honfoglalás ezredéves fordulójáról „Milléniumi lámpának" nevezte el és azonnal elvitte ajándékba Röntgennek. Kiss lámpáját Röntgen nagy elismeréssel fogadta és kijelentette, hogy a világon akkor ismert három röntgenlámpagyár készítményei közül ezek a legtökéletesebbek, a velük készített felvételek pedig a legjobbak. Bár Röntgen nem utal a lámpa eredetére, kétségtelen tény, hogy második köz­leményében már nehézfém antikatódú lámpával végzett kísérletekről számol be (7). Kiss lámpáit — akárcsak Röntgen a felfedezését — nem szabadalmaztatta. Kétség­telen azonban, hogy az itthon beszerezhető, olcsó röntgenlámpa hazánkban is fel­lendítette a röntgenológia fejlődését. Ebben döntő szerepet játszott, hogy Kiss Károly már 1896. február 8-án meg­nyitotta az Állami Üvegtechnikai Intézet helyiségeiben az első magyar röntgen­laboratóriumot (4. ábra). Kiss Károly a röntgenlaborban a technikai műveleteket végezte orvosok számára. Erre később még visszatérünk. Az orvosi röntgendiagnosztika kezdetei A Budapesti Királyi Orvosi Egyesület 1896. január 18-án megtartott szokásos szombati előadóülésén Hőgyes Endre orvosprofesszor ismertette és előremutatóan értékelte Röntgen nagy felfedezését. Emberi embrióról, békáról készített röntgen­felvételeket mutatott be. (Kérésére Klupáthy készítette azokat.) Ezek az első nem emberi kézről készített biológiai vonatkozású röntgenfelvéte-

Next

/
Thumbnails
Contents