Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KÖNYVISMERTETÉS - Szekeres József: Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története

vállalás hátterében minden bizonnyal az az elgondolás is megtalálható, hogy a megjelentetett mű nemcsak a magyar műszeripar kifejlődésének és felvirágzásának története iránt érdeklődőknek jelent érdekes olvasmányt, vagy a magyar ipartörténetírás művelőinek jól használható forrásanyagot, hanem a vállalat és gyártmányai hírverését, a színvonalas gyári propaganda céljait is jól szolgálhatja. A gyártörténeti mű elkészítésével kapcsolatos határozat meghozatalakor a vállalat vezetősége számolt azzal a ténnyel is, hogy az üzemtörténetet feltehetően oly dolgozók is kézbe veszik, akik egyébként nem, vagy csak igen ritkán olvasnak tudományos igényű könyveket. A vállalatoknak saját maguknak, de összességében tekintve, a szocialista termelés egészének szempontjából sem közömbös, hogy az aktív életük nagyobbik felét az üzemben letöltő, a termelési tevékenységgel foglalkozó dolgozó ember hogyan viszonylik munkahelyéhez, munkafeladataihoz. Nem mindegy, hogy a termelésben közömbös, avagy munkájukat kedvelő, tudatosan tevékenykedő dolgozók vesznek részt. A gyártörténet az eltűnt évek és évtizedek folyamán elért termelési és exportsikerek, a felfelé ívelő út, a gyarapodás, a kiváló feltalálók, úttörők és szorgalmas munkás elődök életének és harcainak hiteles bemutatása révén jelentősen hozzájárulhat a mai dolgozóknak gyárukkal, munkahelyükkel való jobb kapcsolatának, a jó értelemben vett és szükséges lokálpatriotizmusának kialakításához. A vállalattörténet a munkahely és termelési feladatok megkedveltetésén túl hozzásegíthet a szocialista közgondolkodásmód, a közösségi szemlélet megerősítéséhez, a felelősségérzet, a termelésben történő továbblépéshez szükséges változott szemlélet, hozzáállás és új emberi viszonylatok kialakításához. A gyártörténetek tehát nemcsak elkészítésük módját, műfajukat tekintve komplex jellegűek, mivel egyaránt tárgyalniuk kell a termelő kollektíva életének, történetének gazdasági- technikai- és társadalmi vonatkozású eseményeit, hanem sajátos felhasználási lehetőségeiket tekintve is többoldalú célkitűzésnek felelnek meg. Koroknai Akos könyvének lapjairól a magyar műszeripar egy évszázados története bontakozik ki, az a nagyszerű fejlődési folyamat követhető nyomon, melynek során a hazai műszergyártás kilépett a bódékból és műhelyekből és a nagy, korszerű gyárak színvonalára, modern gyártmányok fejlett termeléstechnológiával történő, nagysorozatú előállításának szintjére emelkedett. A magyar iparban nem egyedülálló, lebilincselő ívelésű fejlődési folyamatot a szerző elsődlegesen még jórészt feltáratlan levéltári forrásokra, a műszeripari, könyvészeti, folyóirat- és statisztikai anyagok széles köre mellett, technikai és gyártási közleményekre, visszaemlékezésekre alapozva teszi szemléletessé. Az 1962-ben létrehozott Ganz Műszer Művek három egymással kapcsolódó termelést folytató gyáregységből alakult: a gödöllői Ganz Árammérő Gyárból, amely az 1878-ban alapított Ganz Villamossági Gyár egyik termelési ágazatából fejlődött naggyá és világszerte ismertté. A második szintén nagymultú gyár, a Közlekedési Mérőműszerek Gyára az egykori iskolai szemléltetőeszközöket és kezdetleges műszereket előállító Marx és Mérei cég (1900) üzeméből alakult ki. Végül a harmadik ág, a kispesti Fehér féle műszerüzem (1920) az Engel féle EKA gyár (1885) és még számos kisebb, beolvasztott műszergyártó egyéni céggel együtt a magyar iparnak különösen a szocialista korszakban véghezvitt