Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KÖNYVISMERTETÉS - Csendes László: Tóth Béla: A debreceni rézmetsző diákok

ban (Budapesten) született Goldmark C. Péter érdeklődését és életútját. Családja 1920-ban telepedett át Bécsbe, és ettől kezdve egyre jobban eltávolodott szülőföldjétől, amelyet azonban sohasem tagadott meg. Most közreadott visszaemlékezései rendkívül érdekes képet adnak az 1920as és 30-as évek Európájának szellemi életéről, a születőben levő televíziós technika első eredményeiről, majd Anglia és főként az USA sokkal határozottabb irányú, ám rendkívül anyagias érdekű mérnök- és tudósgárdájának munkásságáról és a pénzemberek sokszor kíméletlen kizsákmányoló módszereiről. Számos kevéssé ismert részletről kapunk tájékoztatást pl. a BBC (British Broadcasting Corporation: Brit Rádió Társaság), illetve a CBS (Columbia Broadcasting System: Columbia Rádió Szervezet) belső életéről. Számos elismert találmánya után ez utóbbi társaság kutatólaboratóriumának vezetését bízták Goldmarkra, míg a legutóbbi években a kiváló feltaláló önállósította magát. „Goldmark Communications Corporation" névvel saját vállalkozást alapítva. Goldmark könyve nem technikatörténeti monográfia, de rendkívül értékes adatokkal szolgál a rádió, tv és hanglemez — ill. lemezjátszó — történetéről, fejlődéséről. Aki a jövőbe e szerkezetek feltalálásának és fejlesztésének történetét megírja, feltétlenül érdekes, fontos és másutt talán hozzáférhetetlen adatokat talál ebben a műben. De fontos részleteket nyújt az űrhajózásban és űrtechnikában alkalmazott távközlő rendszerek — amerikai — történetéről is. önéletírásról lévén szó nem csodálkozhatunk azon, hogy Goldmark a legtöbb kérdést saját alkotásainak szemszögéből látja. Éppen ezért — főként könyvének második felében — meglehetősen „amerikacentrikus" ismertetést nyújt. Leírásából ezért jóformán teljesen hiányoznak az egyes kérdések európai vonatkozásai. Ezt a kissé egyoldalú nézőpontot természetesen a könyv felhasználójának figyelembe kell vennie. E kissé egyoldalú szemléletért azonban bőven kárpótol az a nagyszámú adat, amelyet eddig, más művekben nem olvashattunk. Vajda Pál TÖTH BÉLA: A DEBRECENI RÉZMETSZŐ DIÁKOK. (Budapest, 1976. Akadémiai Kiadó, 86 l.+l ábra 1977 első napjaiban vehette kézbe az érdeklődő a Magyar Helikon gondozásában megjelent remek alkotást. A kiadvány a hazai könyvnyomtatás ötszázadik évfordulójának ünnepére készülő sorozat ötödik kötete amely tartalmi értékén túl formájával és a tipográfiai munka gondosságával csak növelheti a magyar könyvkiadás hírnevét. A szerző végigvezeti az olvasót a kollégiumban kialakult rézmetszés történetén a kezdeti próbálkozásoktól remekművekig. A mű felépítésén és értékelő megállapításain érződik, hogy Tóth Béla azonos a gazdag gyűjtemény kezelőjével, rendezőjével, feldolgozójával. 1975-ben volt szerencsém látogatást tenni a híres debreceni kollégium gyűjteményeiben, így megtekinthettem a bemutatásra került rézmetsző diákok eredeti nyomólemezeit is, amelyek több mint másfél évszázada őrzik az egykori gondos kezek alkotását. Megkülönböztetett érdeklődéssel figyeltem a sok-sok érték között a térkép készítéséhez metszett,