Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KÖNYVISMERTETÉS - Bendefy László: Csendes László: Országleírás: földrajz, történelem (1782–1785)

lamint a térképmellékleteket összefoglaló második kötet összesen 51, felerészben nagyalakú, hasonmás, közöttük színes térképet tartalmaz. A nagyszabású munka az 1700-as évek elején a töröktől felszabadított királyi Magyarország vármegyéiről készített mintegy 140 kéziratos mappát mutat be és értékel. Bárhol is lappangtak azok ez ideig a volt monarchia valamelyik hazai, vagy külföldi levéltárában, a szerző közel öt évi kitartó és szorgos munkával úgyszólván teljesen ismertté tette a nemzetközileg is híres magyar térképész életművét. A munkából az olvasó nemcsak a szóbanforgó megyei térképek szorosabban vett kartográfiai anyagával ismerkedhet meg, hanem — 400 évre visszamenően — a Tokaj környéki eredetű Mikoviny magyar nemesi családdal is Mikoviny Sámuel élettörténetének eddig részben ismeretlen adataival, ö volt a legelső kartográfus, akit a korszerű térképszerkesztés elveinek lerögzítéséért külföldi (esetünkben a berlini porosz) tudományos társaság (-akadémia) tagjává választott. Ö tekinthető az ország első tudományos barlangtérképező jenek: a Deményfalvi barlangot 1728 táján mérte fel és rézmetszetű mappát és szelvényt készített róla. De készített települési, hadi, részletesebb közigazgatási, mezőgazdasági, birtok-, országhatár és bányatérképeket is. Nagyon szépek és különös értékűek város- és erődítménytérképei is. Megyei térképei közül öt Bél Mátyásnak híres „Notitia Hungáriáé" c. köteteiben jelent meg. Emellett bemutatja a kötet Mikovinyt, mint a selmeci bányászati akadémia alapító professzorát is. Itteni munkálatainak egyik fő pedagógiai érdeme, hogy tanítványait nyaranként külső, terepi bányamérési gyakorlatokra vitte s ezzel korunk jól bevált gyakorlatát messzire megelőzte. A hatalmas térképtörténeti művet jellemzi az anyag nagyon igényes és tudományosan igen pontos, korszerű kezelése, a Mikovinyre vonatkozó ismereteink meglepően nagyarányú bővülése és a térképanyagon keresztül az ország politikai, társadalmi és gazdasági viszonyainak bemutatása. A nagyon olvasmányos szövegből az országnak a törökök kiűzése utáni állapota bontakozik ki hitelesen és részletesen, hisz ez a térképsorozat a nagy felszabadító háború utáni legelső, jó országfelvételnek tekinthető. Az igen magas értékű mű, melyet a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Mikoviny születésének 275-ik, halálának pedig 225-ik fordulójára adott ki, méltán sorakozik fel a magyar térképtörténeti irodalom legjobbjai közé. Láng Sándor CSENDES LÁSZLÓ: ORSZÁGLElRÁS: FÖLDRAJZ, TÖRTÉNELEM (1782— 1758) (A Hadtörténeti Múzeum kiadása; pp. 1—160 45x58 mm méretű minikönyv, teljes műbőrkötésben, Bp. 1975.) Az általában „Josephinische Aufnahme" néven emlegetni szokott I. katonai felvétel nemcsak kartográfiai téren hagyott késői nemzedékekre pótolhatatlan értékű térképészeti anyagot. A hozzá tartozó Országleírással („Landesbeschreibung"-gal) a térszíni viszonyok változatos körülményeinek olyan kiegészítését adja, amely a maga gazdagságában és színezettségében a térképen semmiképp sem lenne feltüntethető.