Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KÖNYVISMERTETÉS - Bendefy László: A Hadtörténeti Térképtár újabb térképtörténeti hasonmás kiadványsorozata

3. A Jász- és Kun kerület térképe a jelen sorozat harmadik darabja. A térkép jelzete: B IX. a. 623. Nagysága: 72,5x53,5 cm kül-, illetve 68,5x52 cm belméret. Tájolása, miként azt egy oda rajzolt mérnöki iránytű mutatja, északi. Méretaránya kb. 1:121 500. A települések közti légvonalbeli távolságok ezt a méretarányt pontosan tükrözik. Az igen jó karban lévő mértéktartóan színezett térkép kerete mentén Szolnok, Apc (Abzt), Tótfalu, (Kál-) Kápolna, (Tápió-) Szent Mártony, Újszászi stb. helyezkednek el. A sötétbarna határvonalon belül „Jász falvak" a következők: Fél Szaru, Árok Szállás, Gál. Sz. György, Jász Berény, Pr. aedium Aga, Boldog Asszony halma, Jász Dósa, Pr. Négy Szállás, Jákóhalma, Mihálytelek, Jász Apáti, Kiss Ér, Alsó Sz. György, Jász Ladány, és Pr. Boldogháza. A falvak és városok helyszínrajzszerűen Mikoviny jól ismert modorában kerültek a térképre. Szolnok vára alaprajzszerűen tűnik fel. (A bécsi Hofkammerarchivben Szolnok váráról Mikovinynek külön, részletes helyszínrajza is található; V. ö. 3; p. 301. Hatvant ez időben még városfal övezi. A főbb épületek, az erődítmények és a várost védő falak élénk piros színűek. A jász kerület XVIII. századi állapotának ez a mappa a legtökéletesebb térképe. A kerület legnépesebb és közigazgatásilag is első városa, miként a térképen egy szalag felirata hirdeti: „Jaz Bereny Jazigum Sedes Primaria", azaz: Jászberény, a jászoknál rangban legelső szállása". A térkép lap aljára Mikoviny a város látképét is odarajzolta. (Valóban jól sikerült alkotás!) Kevésbé mondható rajzilag hibátlannak a mappa alsó bal sarkában lévő, egy talapzaton álló kőpiramis köré összpontosuló, allegorikus jelenetet ábrázoló parergon. A tengerésztávcsövön. a távoli falvak templomtornyait megcélozgató nőalak a földmérés nemtőjét szimbolizálja. Az elő- és háttérben pásztorjelenet legelésző állatokkal, pásztorral és komondorral. Ez a jelenet művészien fonódik össze Jászberény látképével. 4. Igen szerencsés választás volt a Mi/couiny-mappák után a vele egykorú Fucker András tokaji térképét, illeszteni bele a sorozatba negyediknek. (Mérete: 29x35,5 cm). Azért volt szerencsés választás, mert így közvetlen összehasonlítást tehetünk Mikoviny Hont megyéje és Fucker Tokaj, Tarcal, Tállya és Mád környéki lapja között. Kétségtelen, hogy Mikoviny Hont megyei mappájáé az elsőség. De ne feledjük azt sem, hogy ezen a Hont megyei lapon a domborzat rajzának elsőrendű kivitele Nicolai érdeme! Fucker kortársa volt Mikovinynek. Foglalkozása szerint eperjesi származású kereskedő, aki 1717-ben Jénában jogot, matematikát és geometria practicát is tanult. Tehát kétségtelen, hogy volt valamelyes szaktudása a térkép-készítéshez. Elsőnek Sáros vármegye térképét készítette el: 1733-ban már kereskedelmi forgalomban volt. Fodor szerint (4) nem lehetetlen, hogy ez a legelső magyar térkép, amelyet magyar földön nyomtattak ki. Ez a sejtés azonban még nagyon problematikus dolog. Ugyancsak Fodor szerint ennek a térképnek egy eredeti példánya az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárának tulajdona, egy elsőkézből készült másolata pedig a keszthelyi Festetics-levéltár tulajdona volt. Ha ez így igaz, akkor e másolatnak is az OSzK térképgyűjteményébe kellett kerülnie. (Idővel ezt a kérdést is meg kellene vizsgálnunk. Az OSzK Térképtárának rendezése és költözése miatt jelenleg erre nincs megfelelő alkalom.)