Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KRÓNIKA - Szekeres József: Az üzemtörténetírás helyzete, eredményei, Magyarországon (angolul)

A mérőeszközök közül a ritkán látható régebbieket állították ki a rendezők. Így egy 1780. évi 10 öles mérőláncot: a II. József-féle kataszteri földmérésnél használták. Egyarányos mérő-körzőt és egy távcsöves szintező műszert a bécsi Steinweg-cég műhelyéből; mindkettő 1800 évi gyártmány. Végül egy múlt század-eleji „új libellatorium"-nak nevezett szintezőműszert. Pontosan henger alakúra csiszolt libellája miatt nagyon nehéz volt vele szintezni; ám Huszár Mátyás és Vásárhelyi Pál korában ezzel is igen jó méréseredményeket értek el. * * * Áttekintve az egész anyagot, megállapíthatjuk, hogy a magyar földmérés és térképezés fejlődés-történetét teljes egészében, elsőként ez a kiállítás mutatta be. Az anyag gazdagságáról és a válogatás jóságáról egyaránt nagy elismeréssel kell szólnunk. Abból, amit a páratlanul szép és tökéletesen megrendezett kiállításon láttunk, sok értékes tanulsággal lettünk gazdagabbak pozitív és negatív vonatkozásban egyaránt. A legelső pozitív tanulság annak felismerése volt: mire vagyunk képesek, ha nem egyetlen intézmény, (legyen az levéltár, könyvtár, múzeum, vagy valamilyen gyűjtemény) mutatja be saját anyagát, hanem ilyen átfogó szinten, országos méretekben szemléltetjük egy-egy tárgykörben megmutatható kincseinket. A negatív tanulság is gazdagodást jelent a kiállítás tárgykörével foglalkozó kutatók számára. A kiállítás láttán ugyanis nemcsak azt tűnt ki, mit láttunk, hanem az is, hogy mit nem láttunk. Így megállapíthattuk, hogy bizonyos tematikus térképcsoportok a kiállításon egyáltalában nem kaptak helyet. Nem azért, mivel egyáltalán nem lett volna hely számukra, hanem mivel ez ideig senki sem foglalkozott feldolgozásukkal. Hogy csak két példát említsek: a XVI. század közepétől az abszolutizmus korának végéig (kb. 1870-ig) készült, az 1000 darabot jóval meghaladó geológiai térképekről egyetlen lap sem került bemutatásra. Ugyanígy voltunk a kereskedelmi úthálózat fejlődését bemutató mappákkal is. Ezekből is több száz példány került elő az utolsó öt-hat esztendőben, de kiállításon a legjava mappákból sem láthattunk — csak mutatóba — egyetlen lapot sem. E tapasztalatokat összegyűjtve kijelölhetjük a hazai kartográfiatörténeti kutatások jövőbeli irányát. Bendefy László THE PRESENT SITUATION AND ACHIEVEMENTS OF FACTORY HISTORY WRITING IN HUNGARY Upon a recent initiative of the century-old Hungarian Society of History the Section of Factory History was founded in 1967. Owing to the activities of the latter history writing of enterprises considered as a new branch of the science of history came to a period of prosperity within a short decade. The section was founded to comply with the following main objectives: to achieve an or-