Technikatörténeti szemle 9. (1977)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Karner M.: A hőelemes és pirométeres mérések történetéről

szalagon rögzíti a dermedési görbe értékeit. A lyukszalag számítógépbe kerül, amely a görbe értékelését elvégzi és kiadja a dermedéspont legvalószínűbb értékét. Optikai pirométer A magas hőmérsékletek mérésében jelentős, egyes területeken kizárólagos szerepe van a hőmérsékleti sugárzást mérésre felhasználó optikai pirométernek. Hogy az izzó test színéből a hőmérsékletére lehet következtetni, azt már a bronzkori kovács is tudta. Tudományos igénnyel NEWTON foglalkozott először az izzó test hőmérsékletének meghatározásával, 1700-ban el is készítette az első hőmérsékletskálát, melyet a saját hűlési törvényére alapozott. Jóval később, 1828-ban SWEENEY egy kemence által kisugárzott hőt összegyűjtötte egy vájtükörrel és gyújtópontjába egy hőmérőt helyezett. Ez a kísérlet már pirométert hozott létre, mert a kemence hőmérsékletének megfeleltetett valamilyen, a hőmérőn leolvasott hőmérséklet-emelkedést. A sugárzásos pirometria lehetőséget kínált megközelíthetetlen testek hőmérsékletének meghatározására. A tudósokat elsősorban a Nap hőmérsékletének a meghatározása foglalkoztatta. Különböző sugárzásmérőket, „kalorimétereket" készítettek, melyek közül a VIOLLE-féle aktinométert mutatom be a 15. ábrán, ez hasonlított leginkább egy mai pirométerre. Két koncentrikus sárgaréz gömbből áll, melyek között állandó hőmérsékletű víz cirkulál. A kisebbik gömb belső felülete és a középpontjában elhelyezett hőmérőtartó feketítve van. A tükörrel az irányzócsövön keresztül a készüléket a napra irányították és megmérték a hőmérőn a hőmérséklet emelkedését. Kalibrációval meghatározták a készülék állandóját és kiszámították a mért hőmérsékletet, amit 1500 . .. 2500 °C-nak találtak. A mérést a Mont-Blancon végezték. Az eredmények erős szóródását az elméleti megalapozatlanság is okozta. A számításokat a NEWTON-törvény, a DULONG-PETIT-törvény, majd a kettő kombinációjából létrehozott ROSETTI-formula alapján végezték. Egzakt összefüggést adott STEFAN 1879-ben, amit a következő években kísérletileg igazoltak is, majd BOLTZMANN 1884-ben le is vezette az ismert STEFAN—BOLTZMANN-féle törvényt. A következő, a 16. ábrán bemutatott, FÉRY-féle pirométer távcső (1902) volt az első készülék, amely az összsugárzásmérők közül valóban használatba került. Felépítése elvileg megegyezik sok ma is használt pirométerével, ezért ismertetésétől eltekintek. Az összsugárzásmérés területén a századvég jelentős eredménye volt még a bolométer, LANGLEY által való tökéletesítése 1881-ben, és a termooszlop új konstrukciója, melyet RUBENS hozott létre 1898-ban. Ezekkel az eszközökkel nagyon megnőtt a sugárzásmérők érzékenysége, feloldóképessége. Itt két régi tárgyról készült felvételt tudok mutatni. Az egyik (17., 18. ábra) egy bolométer, az Országos Műszaki Múzeum tulajdona. A belépő oldalán tölcsér alakú tükör vezeti be a sugárzást az érzékelő nikkel ellenállásra. A másik oldalán letakarva helyezkeidk el a referencia ellenállás. A másik hasonló felépí-