Technikatörténeti szemle 9. (1977)
A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Hronszky I.: A gőzsűrűségmérések és a XIX. századi atomelmélet
jelentkeztek, mert ő a fenti elemek atomsúlyát kémiai analógiák alapján számította. 1826—32 között Dumas egy sor analízist végzett, és ismételten megvizsgálta a rendhagyó sűrűséget mutató elemeket is. 15 Ezek a mérések már egy olyan intellektuális környezetben kerültek sorra, ahol az atom szót egyre inkább bizonytalan jelentéssel használva az atomhipotézist már bizonyos értelemben túlhaladottnak tekintették, és kevés kivételtől eltekintve nem látták jelentősnek atom, egyenérték stb. fogalmainak pontos megkülönböztetését. 16 Mitscherlich 1833-ban széleskörű, sok elemre kiterjedő gőzsűrűségmérést végzett. Figyelemreméltó, ahogy méréseit bevezette: azon viszonyok általános ismeretéhez kívánt eljutni, amelyek azon térfogatok (sic!) között állnak fenn, amelyeket a vegyületek ill. az elemek betöltenek. 18 Tanulmányában rámutat, hogy valószínűnek tűnt, miszerint azonos térfogatban azonos számú atom van. E feltevés mindazonáltal csak egyszerű gázokra bizonyult érvényesnek, és az összetettekre nem .. . 19 Az idézet atom és molekula fogalmainak összekeverését mutatja. Dumasnak a kén gőzsűrűségére vonatkozó eredményeit a következőképpen értékeli: bebizonyította, hogy éppenúgy mint a vegyületek gázainál egyszerű gázoknál sem lehet az atomok száma azonos. 20 Mitscherlich az oxigént egyatomosnak, a hidrogént egyatomosnak, a ként három, a foszfort két, az arzént két, a higanyt félatomosnak tekinti. Látható, hogy Ö valóban összekeverte az atom és molekula fogalmát. Gaudin 1831-ben rámutatott arra, hogy Avogadro elvének és hipotézisének következetes alkalmazásával, ami atom és molekula fogalmainak pontos megkülönböztetését is megköveteli, egy ellentmondás nélküli atomsúly táblázathoz lehet eljutni. A Dumas által anomális viselkedésűnek kimutatott elemek molekuláit — megfelelően — egy, hat ill. négyatomosnak kell feltételezni. Ez egyben azt is jelentette volna, hogy a gőzsűrűségmérés alkalmas az atomsúlyok meghatározására. Ismeretes, hogy Gaudin nézete nem talált meghallgatásra. 21 A gőzsűrűségmérés bevezetése atomsúlyok meghatározására egyszerű emprikus információgyűjtésnek indult. Az első problémát a molekulák atomi összetétele ismeretében megjelenő határozatlanság felismerése jelentette. A megoldást az analógiák seregével való alátámasztás, valószínűségén alapuló következtetések mind teljesebb rendszerének kialakítása jelentette volna. 22 Ennek megfelelően az atomsúlyok végső konfirmációját a különböző módszerekkel nyert eredmények egybeesése. Amennyiben eltekintünk is attól, hogy mind az atomhő megállapításánál, mind az izomorfia megállapítására támaszkodó módszernél léptek fel problémák, akkor is tekintettel kell lennünk arra, hogy az egyszerű empirikus információfelhalmozásnak induló gőzsűrűségmérés egy új jelenség létezésére utalt. A háttérben az atomhipotézis egyéb problémáival különösen jelentősnek látszott, hogy az anomális molekuláris szerkezetű gőzök létezése jól megalapozott kémiai analógiát korlátozott, így pl. az oxigén és kén analógiáját. A többatomos elemmolekulák feltételezése már egyébként is problematikus volt, az azt kiegészítő konkrét feltevések a kén, foszfor, higany gőzállapotáról pedig más hipotézis érvényességét megmentő ad hoc segédhipotézis jellegét öltötték. A kémia két út között választhatott az atomelmélet továbbfejlesztésében. Az előbb említett túlzottan hipotetikusnak tűnt, a Berze-
