Technikatörténeti szemle 9. (1977)
A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Hronszky I.: A gőzsűrűségmérések és a XIX. századi atomelmélet
HRONSZKY IMRE* A GŐZSÜRÜSÉGMÉRÉSEK SZEREPÉRŐL AZ ATOMELMÉLET 19. SZÁZADI FEJLŐDÉSÉBEN Vannak olyan mérések, ahol a mérési technika kialakítása támaszt alapvető nehézségeket. Mások esetleg technikailag könnyen kivitelezhetők, de a mérési eredmények interpretálása problematikus. Ez a tanulmány egy történeti esetet mutat be, ahol egy ügyes technikai fogás könnyen kivitelezhető méréshez vezetett, de a mérési eredmények értelmezése a mérések végzése közben problematikussá vált. A gőzsűrűségmérés az ezernyolcszázhúszas évektől lett az atom és molekulasúly meghatározás fontos eszköze. Előadásunk a mérést az atomsúly számítás vonatkozásában elemzi. Röviden előlegezzük a történet summáját. A mérési módszer atomsúlymeghatározásra való felhasználását 1860-ig két szakasz jellemezte. Bár a gőzsűrűségmérési módszert nagymértékben éppen az atomsúlyok meghatározása céljából, tehát elméleti célokra vezették be, ill. javították, mégis körülbelül harminc évig uralkodóvá vált az a nézet, hogy a mérési eredményekből az atomsúlyokra következtetni, legalábbis biztosan nem lehet. Mindez egy, a gőzsűrűségmérések során felfedezett jelenséggel függött össze. A mérési eredmények kikényszerítették ugyanis azt a feltevést, hogy a gőzökben á molekulák változatos módon asszociált állapotban lehetnek jelen, bizonyos anyagok gőzei nem kétatomosak. Ez a probléma, tehát, hogy a mérési eredmények interpretációjánál egy új jelenség létezését kellett volna felismerni, a legszorosabban beépült az ellentmondásoknak abba a csoportjába, amely ellentmondások megakadályozták, hogy a kémiai atomelmélet a 19. század első felében szilárd tudományos elméletté váljék. Hasznos lesz röviden összefoglalnunk a kémiai atomelmélet fejlődését a 19. század elején. A századforduló utáni években ismerték fel és fogadták el az állandó súlyviszonyok törvényét. Ugyanebben az időben válik ismertté Dalton atomhipotézise, amelyben kimondja a többszörös súlyviszonyok törvényét. Az atomhipotézis heurisztikus volt, valamint elvileg magyarázatot nyújtott a kémiai jelenségekről, de nem volt szigorúan véve prediktív. 1 Azon elméleti megalapozáson keresztül, amit az atomelmélet a súlyviszonytörvények vonatkozásában nyújtott, e tan bizonyos értelemben predikcióképes is lett, hiszen benne a súly (térfogat) viszonyokra vonatkozó egyedi tapasztalati eredmények általános érvényességet nyertek. * ELTE Szervetlen Kémia Tanszék, Budapest
