Technikatörténeti szemle 9. (1977)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Honti P.: Kruspér István metrológiai munkássága

tosságú összehasonlításokhoz Kruspér korában nélkülözhetetlennek tartott mé­rési módszer, a vákuumban való mérés, ma már elavult. Kruspér 20 kg-os mérlegét az 1878 évi párizsi világkiállításon ezüstérem­mel, 1 kg-os mérlegét az 1885 évi brüsszeli világkiállításon aranyéremmel tün­tették ki. Mindkét mérleg, mint metrológiai múltunk becses ereklyéje, az Or­szágos Mérésügyi Hivatal gyűjteményében van. Kruspérnak, élete folyamán, számos hivatalos elismerésben van része. Ér­demeiért több kitüntetést, közöttük francia és szerb kitüntetést is, kap. Késő öregkoráig dolgozik. 1905-ben, 87 éves korában hal meg. Kruspér halála után emléke kezd elhalványodni. A Műegyetem aulájában elhelyezett mellszobrán és egy róla elnevezett kis budai utcán kívül hosszú időn át alig emlékeztette valami rá a világot. A magyar tudomány és technika múlt­ja iránt felébredt érdeklődés azonban újból ráirányította a figyelmet. A Mérés­technikai és Automatizálási Tudományos Egyesület kiemelkedő érdemek ju­talmazására 1956-ban emlékérmet alapított tiszteletére. Tanulmányok jelentek meg munkásságáról, most pedig a méterrendszer bevezetésének centenáriumára kiadott bélyegsor egyik címlete tünteti fel arcképét és vákuummérlegét. Kö­telességünk, hogy továbbra is épségben tartsuk és megőrizzük emlékét.

Next

/
Thumbnails
Contents