Technikatörténeti szemle 9. (1977)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Eötvös S.: Az áramlásmérés fejlődése

rendezés vizsgálatának elvégzésével. E két utóbbi adat bizonyítéka annak, hogy ebben az időben Magyarország területén már elterjedten folyt ezeken a be­rendezéseken a gázmérők és vízmérők hitelesítése. A Közp. Mértékügyi Intézet gázmérés terén a már említett, Párizsból be­szerzett megfelelő alapmérő berendezéssel el volt látva, míg a vízméréssel kap­csolatos vizsgálatokat kezdetben a Fővárosi Vízműveknél végezték. Azonban az itt lévő berendezés pontosabb vizsgálatokra egyáltalán nem felelt meg. 1916­ban az Intézet Fiumei úti épületének bővítése után helyet biztosítottak a rend­szerpróbák igényeit és a különleges vízmérési igényeket is kielégítő vízmérő berendezés létesítésére. A vízmérő berendezés tervezése, megépítése, üzembehelyezése 1916—1918­ban megtörtént, melynek két köbzőedénye 600 és 2600 literes volt, nyomássza­bályozása lehetővé tette a vizsgálati nyomás 0,5—10 atm. közötti bármely érté­ken való állandósítását. A jelenlegi budai épület megépítése után a berendezést is ide telepítették át. Itt később egy mérlegre szerelt 2x220 literes űrtartalmú válaszfallal ellátott köbzőhengeres vízmérő vizsgáló berendezést is állítottak fel. Ugyanitt került felállításra a korszerűsített gázmérő hitelesítő berendezés is. Már 1916-ban felmerült az érdekelt felhasználó gyárak részéről a földgáz mérésének igénye. Azonban az I. világháború befejezése után a csőben szállított, nagymennyiségű földgáz mérésének igénye terv alakjában elhalt, mivel az er­délyi földgáz-előfordulások elvesztették hazánk részére jelentőségüket. A budai épületben kialakult áramlásmérő laboratórium helyisége és beren­dezései a II. világháborúban erősen megsérültek, a nagyteljesítményű vízmérő berendezést kijavítani már nem lehetett, így megmaradt részeit Hivatalunk 1950-ben a Bp-i Egyetemnek adta át. Hivatalunk Áramlásmérő laboratóriuma jelenleg saját tervezésű és kivite­lezésű, korszerű igényeket kielégítő kis teljesítményű vízmérő és gázmérő alap­mérőberendezéssel rendelkezik. Tervezünk Hivatalunkon belül létrehozni egy közepes teljesítményű vízmérő berendezést, mely csatlakozva a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem nagyteljesítményű vízmérő berendezéséhez, vízmérés te­rületén a gyakorlati élet igényeinek teljes mezejét lefedi. Kőolajszármazékok mérése terén Hivatalon belül tervezzük közepes telje­sítményű mozgódugattyús berendezés létrehozását. Az MMG Automatika Mű­vek Kutató Fejlesztő Intézete KGST országok között vezető szerepet szerzett turbinás áramlásmérők terén elért eredményeivel, mely Intézet turbinás áram­lásmérőinek kalibrálására saját telephelyén tömegméréses, térfogatméréses és mestermérős berendezés létrehozását tervezi vízre és ugyancsak saját telephe­lyén víztől eltérő folyadékokkal történő mérésre három nagyságrendben moz­gó dugattyús berendezés létrehozását tervezi. Befejezésül megállapítható, hogy a magyar mérésügy fejlődésének történe­tében fontos szerepe van az áramlásmérésnek. Meg kell azonban állapítani azt is, hogy az áramlásméréssel szembeni igazi türelmetlen társadalmi igény ko­runk jellemzője, amikor az áramlásmérés már túllépte a háztartási és kis te­rületekre korlátozott ipari kereteket és országok közötti nagy mennyiségekben szállított folyékony és gáznemű energiahordozók mérésének kérdése. Ennek tu­datában mondhatjuk, hogy az áramlásmérésnek nem múltja, hanem jelene és jövője van.

Next

/
Thumbnails
Contents