Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KRÓNIKA - Vámos Éva: A III. Képzőművesiparitörténeti Szimpózium

A III. KÉZMŰVESTÖRTÉNETI SZIMPÓZIUM A Veszprémi Akadémiai Bizottság Településtörténeti Szakosztálya 1976. október 26-án és 27-én Fertődön rendezte meg a III. Kézművesipartörténeti szimpóziumot. A szimpózium ismét jelentős állomása volt az immár 1971. óta folyó, nagyszabású közös munkának, amely a céhesipar emlékeinek összegyűjtésére és számítógépes feldolgozására mozgósította az ország legkülönbözőbb részein dolgozó levéltárosokat, muzeológusokat és történészeket. Az 1973. decemberében megtartott II. Kézművesipartörténeti szimpózium óta (melyről lapunk szintén referált), 1976 májusában Budapesten gyűltek össze a munkatársak egy rövidebb megbeszélésre. Időközben elkészült „A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere" c. kiadvány második kötete is. Ez a kötet a céheket székhelyük szerint sorolja fel, megadva, hogy velük kapcsolatban hol és milyen jellegű anyagot őriznek. A kataszter közli azt is, hogy az egyes céhek privilégiumlevelét mikor és ki adta ki, a róluk fennmaradt írásos emlékek milyen nyelvűek, valamint azt is, hogy eredetiek-e vagy másolatok. A táblázat a tárgyi anyagok leltári számait és a céhek legkorábbi előfordulásának évszámát is tartalmazza. A két kötet együttesen kiváló segítséget nyújt a kutatónak, ha egy-egy kézművesiparágnak emlékeit, vagy a kézművesség valamely ágának történetét kutatja. A kiadás gondosságáért a szolnoki Damjanich Múzeumot illeti a köszönet. Már a szimpóziumon is több előadás hangzott el, amely az új második kötet anyagát is felhasználta. A fértődi két napot, mint ennek a kézművestörténeti emlékeinket gyűjtő kollektívának minden összejövetelét, élénk vita, sok új gondolat felvetése és elfogadása jellemezte. A 41, előre jelentkezett résztvevő 19, programba vett előadásán kívül számos, előadásnyi anyagot tartalmazó hozzászólás hangzott el. A résztvevők megvitatták az Országos Céhkataszter fejlesztésének további lehetőségeit. Elemezték a munkálatok számítástechnikai vonatkozásait. Ezzel a témával kapcsolatban elfogadták azt a javaslatot, hogy az első kötet kiadása óta eltelt időszakban beérkezett anyagokból pótkötetet adjanak ki. Beszámoló hangzott el a már megjelent többnyelvű mesterségnévszótár bővítésének munkálatairól, valamint a műhelykataszter fejlesztésének lehetőségeiről. Az utóbbi témával kapcsolatban felmerült az a gondolat, hogy a műhelykataszterből idővel szerszámkatasztert is kellene készíteni. Javasolták, hogy a céhkatasztert egészítsék ki a publikált céhlevelek adataival és ismét sürgették a Kézművesipartörténeti Szakbibliográfia munkálatainak elkezdését. A „limitációk" (vármegyék, városok által kibocsátott árszabások) ipar- és gazdaságtörténeti szempontú feldolgozására tett javaslat nagy lelkesedést és élénk vitát váltott ki. A konferencia résztvevői elhatározták, hogy első lépésként összegyűjtik, hol és milyen jelzet alatt találhatók limitációk. Ezekről xerox vagy mikrofilm másolatokat készítenek, melyeknek őrzését a Néprajzi Múzeum vállalta. Számos előadás egy-egy szabad királyi város, mezőváros vagy falu kézművesiparát, ill. iparosainak helyzetét dolgozta fel részletesen. Ezek közül egy tanulmány a szabad királyi városok és a mezővárosok céheinek különbözőségeit elemezte. Hallottunk Nagykanizsa XVII—XIX. sz.-i iparáról, a céhek szerepéről