Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - ifj. Bartha Lajos: Magyar csillagászok a középkortól a XX. sz. közepéig

KÖVESLIGETHY Radó Verona, 1862. szept. 1. - Budapest, 1934. okt. 11. Csillagász, geofizikus. A bécsi Egyetemen tanult (1881-1884), u.o. csillagdái asszisztens 1882-ben. Konkoly ógyallai obszervatóriumában dolgozott 1881-ben és 18831887 között, közben rövid ideig Podmaniczky Géza kiskartali magán-csillagvizsgálójában is működött. Főleg színképelemzéssel foglalkozott, spektrálfotométert szerkesztett, módszert dolgozott ki a szinkép intenzitás-eloszlásának mérésére. Megkísérelte a csillagok sugárzáserőssége alapján hőmérsékletük kiszámítását. Közel jutott a Wientörvény megfogalmazásához. Elsők közt mutatott rá a héjcsillagok ("shell stars") körüli gázb rok lehetőségére. A budapesti Tudományegyetem tanára 1890-től, a Kozmográfiai Tanszék vezetője 1904-től. A századfordulótól egyre inkább a földrengéskutatás felé fordult, 1906-tól a Nemzetközi Földrengéskutató Szövetség titkára volt. Jelentős eredményeket ért el a földrengés-erősség definiálásában és a földrengések fészekmélységének meghatározása terén. Magas szintre fejlesztette a hazai szeizmológiát, e téren nemzetközi hírnevet szerzett. Sokat tett a csillagászati oktatásért és a csillagászati ismeretterjesztésért. Számos ismeretterjesztő cikke jelent meg a TTK-ban - amelynek állandó csillagászati rovatát két évtizedig vezette -, valamint a Stella Almanachban. Jól működő optikai planetáriumot szerkesztett (1903). Utolsó éveiben a naptárreformmal is foglalkozott. Cikkei a Matematikai és Fizikai Lapokban - amelynek szerkesztője volt -, a Matematikai és Természettudományi Értesítőben, az A.N-ben, az Astronomical Jurnalban jelentek meg. Az ógyallai Asztrofizikai Obszervatórium aligazgatói tisztségét 1899-1903 között töltötte be, 1909-től az MTA tagja. Bibi.: Prinzipien einer theoretischen Astrophysik auf Grund Mathematische Spektralanalyse, Wien. 1884. Spectroscopische Beobachtungen d. Sterne zwischen 0° bis - 15°... Beob. Astr. Ógyalla, Bd. VIII. Theil 2. 1887. Spektralphotometrische Beobachtungen. U.o. EX. 1888. Grundlage einer theoretische Spektralanalyse. Halle, 1890. A csillagászati földrajz kézikönyve. Bpest, 1899. Selsmonomia. Modena, 1906. A föld belsejének tömegeloszlása. - Stella Almanach, 1926. (Über die Massenverteilung im Inner der Erde.) A Naptárrferom. - Stella Almanach, 1929. (Der Kalenderreform) A Hold hegyeinek kisérleti utánzása. - Math. Phys. Lapok. VIR. 1899. 3-4. A változócsillagok természetéről. -Urania, I. 1. 1881. Biog.: Simon B.: K. R. - TTK. LXVm. 1936. dec. Barlai K.: K. R. - Élet és Tudomány X. 3. 1955. febr. 2. Bartha L.: K.as an astronomer. - Annales Universitatis Scientiarum Budapestiniensis de Rolando Eötvös nomínate. Sectio Geológica. Tomus VI. 1963. Bartha L.: Ungarische Astronomie. - Astronomische Mitteilungen der Urania Sternwarte Wien. Jg. 9-11. 1966-68. Dezső Lóránt: A magy. csill. története. 1944. Scheiner J.: Spectralanalyse der Gestirne. (Bibliográfia) Leipzig, 1890. KRAKKÓI András (K) A XV. sz. közepe körül. A szepesi prépostsági kancellária titkára volt, csillagászati táblázatokat készített. Életrajza ismeretlen. Bibi.: Tabulae eclipsis solis, lunae et aliarum planetarum. (Krakkói Egyetemi Könyvtár kézirata.)