Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - ifj. Bartha Lajos: Magyar csillagászok a középkortól a XX. sz. közepéig

Vn. Keresztély dán király felkérésére 1768/69-ben Vardfí (norvég) (Várdő) szigetén - az északi sarkkörön tul -, Sajnovics János nagyszombati csillagásszal megfigyelte a Vénusz átvonulását a Nap előtt, 1769. jun. 3-án. Ebből a Nap parallaxisszögére 8','7-et kapott, ami a Nap-Föld távolságra a maihoz közelálló értéket ad. Kortársainak többsége a helyes értéket elvetette, igy ezen a téren a mult század közepéig Hell Miksáé a legjobb adat. Méréseit a francia De Lalande megtámadta, majd visszavonta vádjait. K. L. Littrow 1835-ben hamisítással vádolta Hellt, de az amerikai S. Newcomb 1883-ban bebizonyította a vádak alaptalanságát. Előzőleg Hermán Ottó követte és tanulmányozta a norvégiai expedíciót, (c) Hell Miksa bajor eredetű családból született, ő maga élete végéig magyarnak vallotta magát. Sokat foglalkozott a magyar történelem kérdésével (Anonymus személye, a magyarság eredete), felismerte a magyar-lapp nyelvrokonságot. (L. még: Sajnovics J.) Több fiatal magyar csillagászt ő képezett ki és az "Ephemerides"-ben számos magyarországi vonatkozású ismertetést közölt. Bibi.: Tabuale Solares ad Meridianum Parisianum... Wien, 1758, 1763. Dissertatio de satellis Veneris a pluribus Astronomis visio illusione optica. Wien, 1765. (Ephem. Astr. 1766). De Parallaxis Solls, Viennae, 1773. (Ephem. Astr. 1772) Von der Wahren grosse, die der Durchmesser des Vollen Mondes haben scheint... Beiträge z. versch. Wiss. 1775. Aurora Borealis theoria nova. Appendix Ephem. Astr. 1776. Biog.: Pinzger F.: Hell. M. emlékezete - Erinnerung an H. M. I-II. Bpest, 1920-27. (Teljes bibliográfiával). Pinzger F.: Hell és Sajnovics vardói utja. Kalocsa, 1912. Kisbán E.: Hell M., a magyar csillagász. Budapest, 1942. Bartha L., ifj.: Hell M. vardjí-i expedíciója és a napparallaxis problémája. Csill. Évk. 1969. Bpest, 1968. Hermán O.: Az északi madárhegyek tájairól. (Hell és Sajnovics utinaplója.) Bpest. 1892. HELLER Ágost (Buda, 1843. aug. 6. - Budapest, 1902. aug. 27.) Fizikus, tudománytörténet kutató. A Pesti Egyetemen és Heidelbergben tanult, ahol Kirchoff laboratóriumában dolgozott. A budai II. ker. Főreáliskola fizika tanára 'olt 1870-től, akadémiai főkönyvtáros 1894-től. A fizika történetével és csillagászatai sokat foglalkozott. 1873-1885 között a TTK csillagász-meteorológiai rovatát szerkesztette. Széleskörű ismeretterjesztő munkássága nagy jelentőségű. Üstökös észleléseket végzett, a Főreálgimnáziumban tökéletesítette a rendszeres pontos déljelzést. Bibi.: Geschichte der Physik... Stuttgart, 1886. A Physika története a XTX. sz.ban I-n. Bpest, 1891-1903. A gellérthegyi csillagásztorony. - TTK X. 107-109. 1878. Az idei nagy üstökös (1881 b). TTK XIII. 144. 1881. aug. Az utolsó tiz év a csillagászat történetében. - TTK Xn. 125-126. 1880. jan.-febr. Die St.Gerhardsberger Sternwarte zu Ofen. - Litterarische Berichte aus Ungarn. Bd. n. 1878. Biog.: Frölich I. - Heller. A. emlékezete. - TTK XXXIV. Pótfüzet 4. 1904. HIBNER Israel (I) Schneeberg (Szászorsz.) 1619. febr. 21.- Nagyszeben (Erdély), 1668. jul. 22.) Németföldön született, az erfurti Egyetemen végzett, Leipzigben, Linzben és a magyarországi Eperjesen dolgozott, utóbbi helyen, mint orvos, kalendárium-készitő és rézmetsző. Az eperjesi csillagvizsgálóban távcsöves megfigyeléseket végzett, a