Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - Hronszky Imre: Megjegyzések Liebig és az ipari forradalom kapcsolatáról

"A tanárnak a gyakorlat felett kell állnia, és azt a helyes irányban tartani és kormányozni, az empirikus mezőgazdasági kultúrát komoly és szigorú vizsgának kell alávetnie." Tudjuk, hogy a "Kémiai levelek" a század végére a közműveltséget megalapozó könyvvé váltak Németországban. Ennyiben különös jelentőséget kapott a tudományelméleti rész is. A "Levelek" a műtrágyázás illetve korszerű mezőgazdasági kémiai ismeretek elterjedésében jelentős szerepet kaptak. Természetes, hogy egy részleteiben is helyes mütrágyázási elmélet hatékonyabb lett volna minden teoretikus fejtegetésnél a tudomány befogadását akadályozó szubjektív tényezőkről, mégis ugy véljük, hogy a tudomány - ipar - mezőgazdaság viszonyáról való gondolkodás átformálódásában Liebig tudományelméleti publicisztikája is helyet kipott. Liebig 1862-ben kapcsolatba került a Güssefeld nevű gyárossal, a kálifoszfát műtrágyagyártás elterjesztésével kapcsolatban. Elemezni fogjuk ezt a viszonyt a fennmaradt levelezés tükrében. (9) A XDC. század közepén a tudomány és a gyáripar fejlődésének sajátosságai egy különös gyáros-természettudós kapcsolat kialakulásához vezettek. A gyáripar kifejlődése megkívánja a tudományos munka felhasználását, de még nem jelenik meg a gyáriparban alkalmazott tudományos tevékenységet (sőt később a gyáripar által finanszirozottan alaptudományi tevékenységet) folytató tudós. Másrészt a gyárosnak szüksége van a termék elterjesztésében a tudós tekintélyére. A kapcsolat fejlődésének a független tudós és a gyáriparos közötti viszony változásához kell vezetni. Liebig meggyőződéssel hitt abban, hogy a termelés tudományos alapokra helyezése az emberiség jólétének emelkedéséhez kell vezetni. Látta, hogy a magánérdek kisajátíthatja a technikai fejlődésben rejlő lehetőségeket. Ezt mutatja az az ismert tény is, hogy a Liebigféle huskivonat forgalombahozatalánál kikötötte: az árat egy meghatározott minimumon kell tartani, s a minőséget rendszeresen ellenőrizni fogják. Magánérdek és közérdek sajátos mozgására, kölcsönhatására mutat példát a foszfátmütrágya-gyártás felfutása is. Mesterséges műtrágyát 1862 előtt ipari méretekben még nem gyártottak. (10) E. Güssefeld 1860 körül kezd foglalkozni az un. Baker-Guanóból nyert műtrágya, német területeken, illetve Európában való bevezetésével. Hamburgban, majd később Dániában gyárat épittet. A vállalkozás hatalmas fejlődésen megy keresztül, a század végére az egyik legnagyobb mütrágyagyártó céggé válik. Az össztársadalmi érdeknek a magánérdeken keresztül való megvalósításában, a tudós a társadalmi, a gyáros a magánérdek oldaláról indulva találkozik össze. Güssefeld, Liebiget 1862-ben keresi meg először tudományos tanácsért és hogy megnyerje Liebiget a termék propagálása ügyének. Liebig, aki a vállalkozásban tervel gyakorlati megvalósítását látja, minden eszközzel való támogatást Ígér. Liebig latba veti személyes kapcsolatait a B.guanó műtrágya piacának kialakításában, amely műtrágyát a legjobbnak tartja a német talajok számára. így maga ir a rajnai-porosz gazdasági egyesület elnökének, stb. 1864 elején Güssefeld értesíti Liebiget, hogy egy kálifoszfát-gyártási patentet szeretne szerezni. Liebig biztosítja a gyárost, hogy mások termékeinek ajánlásába nem bocsátkozik és ezzel is védelmet biztosit GUssefeldnek. Ugyanakkor nem vállalkozik arra, hogy rendelésre analíziseket végezzen. A későbbi levelekben Güssefeld ismét sürgeti, hogy Liebig vizsgáltassa meg a neki küldött mintákat, mert éppen Liebig véleménye fontos. Mint Güssefeld nem sokkal később Írja, "felismertem, hogy a tudományos kutatás eredményei képezik... a legbiztosabb útmutatást az üzleti vállalkozásokhoz."