Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

KÖNYVISMERTETÉS - Vastagh Gábor: Pelet P. L.: Feer-Charbon-Acier dans le Pays de Vaud

a tárgykörben tartott európai szimpozionon!) Érdemesnek tartjuk, mert bár a buca­eljárásról. akár az ásatásokról, akár annak metallurgiájáról nem is kis számban je lennek meg, részben egyébként elég nehezen hozzáférhető helyeken közlemények, de összefoglaló, könyvalaku közlés erről annál ritkább. Ha eltekintünk B. Osan n-nak a - tudomásunk szerint könyvárusi forgalomba nem került - 1971-ben megjelent és fő­leg a metallurgia elméleti részével foglalkozó, alapvetőnek mondható nagy müvétől: vagy M. Sönneckennek a Sauerlandban folytatott kiterjedt, különben igen érdekes ása tásairól (de csak erről) beszámoló kiadványától, könyvalaku közlés erről a terület­ről igen régen nem jelent meg. Pelét professzor a mintaszerűen lefolytatott ásatásokat ismerteti; és az ása­tásaival 10 különböző telepen 23 kemencét ásott ki, amelyek 7 különböző tipust kép­viselnek! Megállapításairól, eredményeiről aztán fejezetenként külön szempontok szerint számol be: az egyes telephelyek fekvése - a fúvókák, azok helyzete, a fuj­tatás feltételezett módja - a kemencék konstrukciója, az akna alakja, a kemencék elhelyezése a terepen - a kemence-szerkezetek fejlődése, a hőszigetelés, a "szél"­ellátás, az akna és a "medence" alakjának változása - a szerkezeti anyagok. Ha ter mészetes is, hogy ezek a szerkezetek, paraméterek elsősorban arra a vidékre érvé nyesek, de - ásatásoknál és azok értékelésénél modus procedendi-ként ezek a feje­zetek jól hasznosíthatók. Ezután nagyobbszámu talált érc analízisét közli, a nyom-elemekre is kiterje­dően, és természetesen ugyancsak nagyszámú salakok analízisét is, összevetve azo­kat a La Téne-kortól a 15. századig ismert salak-összetételekkel. A salakokról is közli a spektrográfiásan kimutatott nyomelem-tartalmat. Ugyancsak igen részletes analíziseket közöl a talált vas-tárgyakról is. Számításokkal próbálja követni az egy­kori kohósitási müveletek vas-klhozatalát. Végül a talált faszén-maradvány ok azono­sítását (és összevetését az ottani mai erdősültséggel) közli. A vastárgyak metallog­ráfiai vizsgálata fejezi be a kutatási eredményeinek a közlését. Az arra alkalmas tárgyak 14°C-os vizsgálata segít- (a kerámiai tipológiai vizsgálatok mellett) a kor megállapításában, ami általában a Kr. u. 2.-6. századra esik. Az előszóban Pelét professzor mintegy kilátásba helyezi, hogy a technika­történeti adatok után a gazdasági kérdésekkel is fog foglalkozni. Évekkel, ezelőtt (az 1960-as évek elején) hazánkban is elég Intenzíven elkezd­tük a bucavas-kohósltás lelőhelyei feltárását és ugy véljük, hogy elég jelentős ered­ményeink is voltak. Ez a tevékenység azonban azóta igen erősen csökkent. Ha, amit nagyon szeretnénk hinni, ez Magyarországon ismét megindul, Pelét professzor köny­ve az ebben a munkában résztvevőknek nagyon hasznos segitség lesz. Vastagh Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents