Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

KÖNYVISMERTETÉS - Károlyi Zsigmond: Erdey-Gruz–Kálmán: Science and Scholarship in Hungary

A szerzők a sorozattól megszokott gyakorlatnál szűkmarkúbbak voltak a jegyzet-apparátust illetően, s e tekintetben éppúgy mint nem egyszer a szövegen is érezhető, hogy - az előszó megállapításai szerint - a jelen munka a területre vonatkozó vízügyi történeti kutatások eddigi eredményeinek csupán tömör összefoglalását adja. A tudományos publikációknál elengedhetetlen jegyzetapparátusnak ez a háttérbe szorulása azt mutatja, hogy a kiadványnak nem sikerülhet - már csak műfaji okokból sem - hiánytalanul teljesíteni kettős, s valójában talán össze is egyeztethetetlen feladatát és célkitűzését: a szélesebb körű vizügyi propagandát szolgáló szines információt, a tudomány-népszerűsítés egy fajtáját, és a történetkutatás számára fontos uj eredmények közzétételét. Előbb-utóbb felmerül tehát a kérdés, hogy a kétféle feladat megoldása nem tenne-e szükségessé inkább kétféle kiadványt: egy még szinesebb, még hatásosabb, kisebb terjedelmű füzetsorozatot és egy külsejében szerényebi) és kisebb példányszámú, tartalmasabb és funkciójának jobban megfelelő tudományos közleményeket? A feudális kor eddig ismeretlen vizügyi múltjának feltárása minden bizonnyal uj szempontokkal gazdagítja a rendszeres szabályozások megkezdésének és a munkálatok történetének vizsgálatát is. Ne ti beszélve arról, hogy a terület gazdasági és vizügyi múltjának teljesebb megismerése, a jelen és jövő feladatainak felmérése és megfogalmazása, regionális fejlesztési programjának kialakítása szempontjából sem lehet tanulságok nélkül. rdeklődéssel várjuk, hogy a szerzőknek milyen mértékben sikerül a továbbiakban a témában rejlő lehetőségeket realizálni. Vajda Pál Science and Scholarshlp in Hungary. Ed. by Tibor Erdey-Gruz and Kálmán Kulcsár

. 2. rev. ed. Bp. Corvina Press. 1975. 417 p. A 2. javitott és bővített kiadásban megjelenő mü voltaképpen nem is tudománytörténet, hanem a jelen tudományos életünkről hivatott képet adni. Mégis, mint tudománytörténet is figyelemreméltó, mégpedig főleg azért, mert a "jelen koron" az elmúlt három évtizedet érti. Emellett azonban a tanulmánykötet egyes - különböző szerzőktől való - fejezetei, bár eltérő mértékben, de foglalkoznak a jelen illetve a 30 éves fejlődés alapjait biztosító történeti előzményekkel, az egyes tudományterületek múltjával is. Igaz ugyan, hogy e történeti előzmények feltárásának nemcsak a mértéke, de iránya is elsősorban az egyes szerzők érdeklődési körétől, működési területétől függ, tehát nem igen beszélhetünk a teljességre törekvésről, mégis számon kell tartanunk, mert korábban - az Akadémia másfélszázados történetének megjelenése előtt - nem volt más hasonlóan széles körű tudománytörténeti összefoglalásunk. Éppen ezért az összképre - a tudományok jelen helyzetére és feladataira is - tekintettel lévő áttekintések jó tájékoztatást nyújtanak, sőt hasznos szempontokat egy-egy tudománytörténeti eredmény, vagy kiemelkedő alkotó történeti szerepének, helyének és jelentőségének meghatározásához.