Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

KÖNYVISMERTETÉS - Károlyi Zsigmond: A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada

A feltaláló és a gazdasági élet igényeinek kapcsolatát példázza Bláthy Ottó, Déry Miksa és Zipernowsky Károly jelentős találmánya: a transzformátor. A találmány kifejlesztését az akkor már jelentős üzemmé nőtt Ganz gyár ösztönözte és támogatta, igy rövid időn belül nagy piacot kapott, ismertté téve alkotóinak nevét is. Könyvében a szerző a tudomány és technika magyarországi úttörőinek munkásságát ugy tárja elénk, hogy a magyar alkotókat az egyetemes tudomány- és technikatörténet menetébe illeszti. Külföldi szerzők véleményét idézi hazai tudósok, mérnökök és feltalálók eredményeiről, s ezzel nemcsak a tárgyilagos megítélést segíti, hanem lehetőséget nyújt külföldi érdeklődőknek a további tájékozódásra is. Dr. Vajda Pál eddig is számos könyvben, publikációban ismertette a magyar tudósok, mérnökök és feltalálók munkáját. Új müve, amely az Országos Műszaki Múzeum támogatásával és a NOVEX Találmányfejlesztő Külkereskedelmi RT gondozásában magyar és angol nyelven jelent meg, ujabb nagyszerű lehetőség a magyar szellemi kiválóságok nevének széleskörű megismertetésére. Debreczeny Ágnes A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825-1975

. Főszerk. Pach Zsigmond Pál, szerk. Vörös Antal. Bp. Akadémiai Kiadó, 1975. 548 p. 20 t. Az MTA Történettudományi Intézete méltó kiadvánnyal járult hozzá a másfélszázados Akadémia jubileumának megünnepléséhez. Az Akadémia krónikája nem csupán a Széchenyi alapította nagymultu intézmény történetét tárja fel, hanem egyúttal a tárgyalt korszak magyar tudománytörténetének első összefoglalása is. Ez a koncepció tükröződik a kiadvány gondos szerkesztésében is: külön szerzők ismertetik tudományos életünk szervező központjának múltját, történetének egyes korszakaiban, részletesen feltárva azok tudománypolitikai elképzeléseit, az Akadémia alapitójának, majd vezetőinek szerepét, nemkülönben a tudományos munka általános társadalmi-politikai és gazdasági feltételeit, si.t. Az egyes tudományterületek: a társadalomtudományok, a matematika és a természettudományok, valamint a műszaki és agrártudományok történetét viszont, - ezzel is kifejezésre juttatva az egyes területek egységét, valamint fejlődésének saját, belső törvényeit és "immanens" problematikáját, ugyanazok az irók mutatják be a kezdettől napjainkig. Ennek megfelelően az Akadémia alapításának és kezdeti korszakainak krónikáját R. Várkonyi Ágnes, a dualizmus évtizedeinek gazdag történetét Vörös Antal, a két forradalom és a két háború közti ellenforradalmi időszak éveit, valamint a felszabadulás utáni átmeneti időszakot Tilkovszky Lóránt, míg az újjáalakult Akadémia működésének sűrűsödő eseményeit és eredményeit Kónya Sándor mutatja be. Az átfogó értelemben vett társadalomtudományok fejlődését a kezdetektől 1945-ig, majd napjainkig Kosáry Domokos és Pamlényi Ervin, a matematikai és természettudományok másfélszázados múltját és jelenét Vekerdi László, míg a műszaki és agrártudományoknak, az alkalmazott tudományok két egybefonódó fő területének történetét Makkai László rajzolta meg. Hogy a történeti ismertetésnek e kétirányú metszete nem okoz átfedéseket, nem vezet ismétlésekhez, hanem ellenkezőleg az egymást kiegészítő részek egységes és teljes képet adnak, az nemcsak a szerkesztés színvonalát dicséri, hanem a korszerű team work történettudományi alkalmazásának lehetőségeit, sőt a határterületeket művelő kutatók együttműködésének szükségességét is példázza. (A szerkesztés erényei közé számitható a tudományok, területek szerinti differenciálásában tanusitott józan