Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

KÖNYVISMERTETÉS - Kovács Ferenc: Csanádi–Nagyváradi–Winkler: A Magyar Repülés Története

érdekes, sőt szinte érdekfeszítő. Ez pedig az oktatásnak és az ismeretterjesztésnek egyaránt fontos eszköze. Periodizációját sem érezzük tankönyvszerűnek, noha igen didaktikus, mert az objektív adottságokból, a technika fejlődésének belső törvényszerűségeiből fakad. A munka erényei elsősorban a feldolgozás módjából fakadnak, s ezért elsősorban a didaktikai szaklapokra tartoznának, mégis helyén való a reflexió itt is, mert a technikatörténet általános elvi és módszertani kérdéseit is érinti. Anélkül, hogy az egyes tantárgyak (tudományok) bármilyen feloldását kivánnánk, vagy lehetségesnek tartanánk egy "alapvető" általános "történelem" tanításában, mégis ugy véljük, hogy újra és újra megfontolás tárgyává kellene tenni, hogy a történelem tanításában, főleg az általános technikatörténet segítségével, hogyan lehetne a szaktárgyak régóta önkényesnek érzett szétdaraboltságát csökkenteni, elvi egységét megalapozni: az ember és a "természet" dialektikus kölcsönhatásának bemutatásával. A textilipar történetének ez a briliánsán világos és "logikus" bemutatása azt az illúziót kelti, hogy ez nem is lenne olyan nehéz feladat. A technika fejlődésének néhány alapmozzanata, tényezője köré csoportosítva igen egyszerűen megoldható: az első a nyersanyagok körének állandó bővülése (ez tartozik a biológiára - jelen vonatkozásban a növénytanra -, az ásványtanra és vegytanra), a másik az eszközök, a harmadik pedig a technológiák fejlődése (ez utóbbiak a fizika-mechanika, illetve a mechanikai és kémiai technológia tárgyai stb.). A történelemtanításnak ezen az uton mindenesetre épp ugy meg kellene tennie a szükséges lépéseket (a technikán keresztül) az egyes tudományok illetve azok története felé, mint ahogy a szaktárgyak tanításának a tudomány- és technikatörténeten keresztül a történelem felé. A kínálkozó beláthatatlanul sokféle lehetőség közül néhány prózai gyakorlati példa. A jelen textilipar-történeti füzetet például nemcsak a történelem-szakkörökben lehetne és kellene hasznosítani, hanem - a nyersanyagok, festékanyagok "feldolgozásával" a biológiai, vegytani szakkörökben, a gépek, technológiák és azok fejlődésének áttekintésével a fizikai valamint a már emiitett vegytani szakkörökben. Sőt egy-egy másik "metszet", távolabbi kapcsolat lehetőségeivel élve, a textiltechnika szakszókincsének feldolgozásával a nyelvi, vagy ábrázolási vonatkozásai miatt (pl. viselettörténeti adatok) - akár a képzőművészeti szakkörökben is. (Mindez a "koncentrikus körök" módszerénél finomabb és bonyolultabb ismétléssel nemcsak az ismeretek megszilárdításának jó eszköze, hanem a megismert világ egységének demonstrálásával a világnézeti nevelés eszköze is lehet.) Károlyi Zsigmond Csanádi-Nagyváradi-Winkler: A Magyar Repülés Története

, Budapest 1974. Műszaki Könyvkiadó 286 1. Ezzel a könyvvel a szerzői munkaközösség nagy és régi adósságot törlesztett a magyar repülés múltjával, és kissé jelenével szemben is. A repülés, és ezen belül a magyar repülés műszaki történelme és kiemelkedő eseményei iránt érdeklődő és igényes olvasóközönség ez ideig - ki tudja miért - igen mostoha elbánásban részesült. A Csanádi Norbert, Nagyváradi Sándor és Winkler László szerzői hármas könyve nem pótol ugyan minden mulasztást - erre a szerzők minden mesterségbeli tudásuk ellenére sem vállalkozhattak -, a könyv azonban elérte azt, amit létrehozói vártak tőle. Egyrészt jól elosztott és áttekinthető fejezetekben rögziti a tényeket és