Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Vámos Éva–Szabadváry Ferenc: Egy korai nemzetközi tudományos konferencia és kísérlet nemzetközi tudományos társaság létrehozására

Az értekezéseket Ferber összegyűjtötte és egy kötetben kiadta (15). Ferber a selmeci összejövetel lelkes krónikása lett. Egy másik, szintén 1787-ben megjelent könyvében, amely az amalgámalas továbbfejlesztésére végzett munkáit ismertette, ismét leírta a Magyarországon tapasztaltakat (1G). Amikor a berlini Akadémia tagja lett, székfoglaló beszédét is ennek a témának szentelte. A kiadott kötethez is hozzájárult egy rövid elismerő tanulmánnyal. Hasonlóan rövid néhány sorban fejezte ki ebben elismerését, Hawkins angol bányatulajdonos is. D' Elhuyar spanyol bányászati szakember, a mexikói bányák igazgatója - mint több Írásában is hangsúlyozza - eleinte kevéssé érdeklődött az amalgámalas iránt. Testvére Dél-Amerikában, egy évvel Born előtt, az ott szokásos amalgámalas és olvasztás összehasonlítására végzett kísérleteket. Ekkor a higanyos eljárás rosszabbnak bizonyult. A Selmecen látott módszer azonban sokban különbözött az általa használttól. Born eljárását ő is teljes mértékben elismerte. Trebrát elsősorban a kétkedés vette rá, hogy elutazzék Selmecre. Az eljárás lehetségességéről meg volt győződve, gazdaságosságáról nem. Miután a helyszínen maga is kísérletezett és áttanulmányozta az elszámolásokat, ugy találta, hogy a saját hatáskörébe tartozó területeken is érdemes lenne az eljárást bevezetni. Legrészletesebben a Norvégiából jött Olaus Henkel elemezte a Selmecen látottakat. Adatok sokaságának összehasonlítása után, technikailag az amalgamálást előnyösebbnek találta az olvasztásnál, gazdaságilag azonban saját országa számára nem tartotta, megfelelőnek. Véleménye szerint olyan országok számára, amelyek kevés fával rendelkeznek, és a nagy mennyiségben szükséges higany és só közül legalább az egyiket nem kényszerülnek külföldről behozni, az uj eljárás hasznos. Norvégiában viszont a fa az egyetlen bőven található nyersanyag, igy ott gazdaságosabb az olvasztás. Johann Daniel Weber, aki - bár nem volt ismert szakember - a leghosszabb időt töltötte Selmecen, részletes összehasonlító tanulmányában lelkesen elismerte az uj eljárást. Az ő tanulmányából lehet a legvilágosabban megérteni, hogy a nemzetközi tekintélyű szakemberek elismerő nyilatkozatai nemcsak az eljárás külföldi elterjesztését szolgálták, hanem hazai elismerését is hivatottak voltak elősegíteni. (Bár az udvar támogatta Bornt, a magyar bányászati hivatalokban sok akadályt gördítettek a tényleges bevezetés útjába). A kötethez csatolták Hoffinger bányakamarai főorvos véleményét is, aki a két eljárást munkaegészségügyi szempontból hasonlította össze. Abból a ma már furcsának ható gondolatból indult ki, hogy az ipari munka feltétlenül káros az egészségre. Ügy találta, hogy az amalgámalas viszonylag kevésbé ártalmas, mivel itt kevesebb hő keletkezik, a higanyhoz viszont kézzel nem érnek, és az a müvelet jórésze alatt zárt edényben van. A konferencia résztvevői - bár mind felismerték Born eljárásának előnyeit - a módszer elméleti alapját különböző módon ítélték meg. Egyesek ugy gondolták, hogy az arany és ezüst csak regulus (szinfém) alakjában fordul elő, a pörkölés csak kibontja az anyagból, amelybe be van ágyazva, és a higany is csak az elszórt részeket gyűjti össze. Mások ugy vélték, hogy az eljárás folyamán az arany és ezüst vegyületek ?t alkot, amelyekkel a higany reagál. Ezekről a vitákról és saját kísérleteiről d' Elhuyar számol be a Bergbaukunde hasábjain (17). A szklenói tudós összejövetel résztvevői amellett, hogy megvitatták az amalgámalas alkalmazhatóságát, megegyeztek abban is, hogy nemzetközi bányászati társaságot hoznak létre. Ennek körvonalait is kialakították. Crell folyóirata még ugyanebben az évben ismertette a társaság célkitűzéseit és tervezett felépítését. A leendő társaságnak Born eszmei irányitója és összetartója volt, a szervezést, levelezést Trebra és Poda végezte (18). 2(>:i