Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Vajda Pál: A tudományos és műszaki múzeumok előfutárai Európában

Lcvinus Vincent haarlemi természettudományi- és művészeti kabinetje A XVn-XVIII. század uj eszméi mellett még egy figyelemre méltó mozzanat a gyűjtemények fejlődésében, a rendszerezettség kialakulása. A művészeti, természetrajzi, tudományos és műszaki tárgyak lassanként önálló csoportosításban jelennek meg és egyre fontosabbá válik a gyakorlati hasznosítás szempontja. A párizsi Tudományos Akadémia megalapításakor, 1666-ban, egyúttal gépmodellek, fizikai - azaz részben műszaki - eszközök modelljeivel, élettani tárgyakkal és anatómiai preparátumokkal is rendelkezett. Ez a gyűjtemény már előreveti a Conservatoire des Arts et Métiers - jóval kiforrottabb - eszméit. Ugyanilyen specializálódó jellegű a lyoni Nicolas Grollier de Serviére gyűjtemény is, 1650-ből, amely órákat, malom-modelleket, különféle szivattyúkat, emelő- és egyéb szerszámgépeket tartalmazott (34). Az ipari-műszaki muzeumok igazi előfutárává azonban a párizsi Conservatoire National des Arts et Métiers vált. Mint a nagy francia forradalom sok más vivmánya, az Ipar és Mesterségek Gyűjteményének gondolata is az angol és francia felvilágosodás gondolkodóitól ered. A Konvent egyértelmű dekrétuma 1794. szeptember 29-én határozta el egy olyan nemzeti gyűjtemény megszervezésének szükségét, amely a termelés eszközeit és eredményeit mutatja be. A múzeumban gépmodellek, szerszámok, rajzok és könyvek kaptak helyet. Utóbb a múzeum a műszaki és részben a tudományos találmányok gyűjteményévé is vált, így megtalálható benne többek között Pascal, Huyghens, Newton és Lavoisier tevékenységének néhány emléke is. Első, 1818-ban megjelent katalógusa 3279 tárgyat sorol fel (35).