Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Vajda Pál: A tudományos és műszaki múzeumok előfutárai Európában

bankárok háziorvosa volt - tervet készitett a müncheni udvar számára egy átfogó művészeti és tudományos-technikai gyűjtemény összeállítására. Ennek a múzeumnak a mindenség felépítését, rendszerét és csodáit kellett volna felsorakoztatnia. A "Bölcsesség Teátruma"-nak nevezett összeállítás öt osztályának az emberek, városok és gépek modelljeit, az antik alkotásokat, a természet érdekességeit, valamint a szerszámokat és fegyvereket kellett volna tartalmaznia (7). A negyedik osztály sorakoztatta fel a korabeli műszaki alkotásokat, mégpedig a zeneeszközöket, a matematikai műszereket (mérő- és csillagászati eszközöket), emelöket és hasonló fizikai, szobrász.és ötvös szerszámokat, az orvosi eszközöket, a vadászati és mezőgazdasági szerszámokat, a hadfelszereléseket, a játékokat és végül a ruházati anyagokat. E terv, ha kezdetleges formában is, de sok korszerű gondolatot tartalmazott, és nagy kár, hogy csupán papíron született meg. Az újkor hajnalán főleg a nyugat- és dél-európai országokban szaporodtak a "ritkaság" és tudományos gyűjtemények. Amint Johann Dániel Major kiéli orvos az 1674ben kiadott (8) "Museum Museoreum"-ban kifejtette, "a legnagyobb és legfenségesebb kincstár maga a Világ", és a gyűjteményeknek ezt kell kicsinyben tükrözniük. Érdemes azonban felfigyelnünk arra is, hogy amig az itáliai gyűjteményeknek már a korai barokk időtől kezdve a műkincsekre és a művészeti emlékekre tették a hangsúlyt, addig az iparosodó Nyugat-Európában egyre nagyobb figyelmet forditottak a tudományos Ferrante Imperato művészeti- és természettudományi gyűjteménye (Nápoly)