Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Vajda Pál: A tudományos és műszaki múzeumok előfutárai Európában
VAJDA PÁL X A TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI MUZEUMOK ELŐFUTÁRAI EURÓPÁBAN 1. Műszaki és tudományos gyűjtemények A műszaki és tudománytörténeti muzeumok a jelenlegi, illetve a maihoz közel álló formájukban a XK. század második felében bontakoztak ki. Voltaképpen maga a "múzeum" (görögül müszeion) szó az antik hellenisztikus korig vezethető vissza, eredetileg a múzsáknak szentelt ligetet, csarnokot jelentette (1). Napjainkban elterjedt értelmezése aránylag fiatal. A szélesebb körben elterjedt értelmezés - nálunk történeti vagy művészeti becsű tárgyak és természetrajzi gyűjteményt ért a múzeum alatt. Ebben az értelemben a muzeumok a korai reneszánsz királyi, illetve főúri "ritkaság és különlegesség" (franciául cabinet de curiosité, németül Raritäten Kammer, az angolok a repository of learned curiositories kifejezést használják) gyűjteményeiből, illetve kincstáraiból alakultak ki. A technika- és tudománytörténeti gyűjtemények eredete némileg eltér a művészeti, történeti és természetrajzi muzeumokétól. Talán nem érdektelen felhivni a figyelmet arra - a korábban eléggé elhanyagolt - tényre, hogy a nevezetes Alexandriai Muszeion, az i.e. II. században már közelebb állt a mai természettudományi és technikai múzeum gondolatához, mint a későbbi, reneszánsz és barokk gyűjtemények. Itt a könyvtár mellett régebbi és korabeli tudományos eszközök, gépek és technikai modellek is helyet kaptak. Európában a késő-középkortól (Xn-Xni. század) a királyi és főúri gyűjtemények elsősorban művészeti és "ritkaság"-tárak voltak, és csupán kevés számú meghívott részére voltak hozzáférhetők. Ám éppen a polgárság kialakulásával egyre több helyet biztosítottak a tudományos eszközök és ipari alkotások számára (2). A francia Jean de Berry herceg (1340-1416), valamint V. Károly (1364-1380) kincstára már az ötvösművészeti remekek mellett, amelyek magukban is technikatörténeti érdekességüek lehetnek, asztrolábiumokat, éggömböket, kompasszokat, egyszóval tudományos eszközöket is őrzött (3). Itáliában Galeazzo Visconti gyűjteménye - amely másfél évszázadon át, 1380-1530 között állt fenn - hasonlóképpen égi és földrajzi eszközök szertára volt (4). A XV. század második felében ilyen szempontból is nevezetes gyűjtemény lehetett Hunyadi Mátyás, magyar király (1458-1490) kincstára. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük, hogy az itteni eszközök egy szerény töredéke ma a krakkói Jagelló Egyetem féltve őrzött tudománytörténeti emléktárgyai közé tartozik. E tárgyakat az Ilkus Márton néven ismert Martin Bylicza de Olkus udvari asztrológus hagyományozta szülőhazájának (5). A mai értelemben vett muzeumok egyik legkorábbi, reneszánsz előfutára Samuel Quiccheberg (1529-1571/2), V. Albert bajor herceg orvosának alapitása, 1563-ban (6). A széles látókörű antwerpeni orvos és természetvizsgáló - aki korábban a Fuggerx l 123 Budapest, Alkotás utca 1 /A
