Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A pesti vízvezeték tervei (1857–1868)

Néhány kisebb összefoglalótól eltekintve a pesti vízvezeték történetét feldolgozatlannak tekinthetjük. A korai időszak "történeti" leirását olvashatjuk a Fővárosi Középitési Bizottmány 1874 évi beadványában, amelyben a Bizottmány tagjai beszámolnak a vizmü addigi építkezéseiről, előterjesztve a végleges vízvezeték tervét.") Rövid összefoglaló cikket közöl a vízmű történetéről Darvasy Károly 1917-ben

7

), "a Város" c. lap 1937-ben,

8

) Kálmán Károly 1942-ben^). Az évfordulók alkalmából megjelent kiadványok közül Balázs Endre: "A nyolcvan éves budapesti vizmü" (1947) és Nagy Lajos "A 100 éves Fővárosi Vízmüvek" (2. kiad. 1968) cimü népszerű összefoglalása a legjelentősebb. Az emiitett szerzők főként a Középitésl Bizottmány említett anyagát használták fel forrásként. A vizmü első tervelnek ismertetése ezekből a kiadványokból rendszerint kiszorult. A vizvezeték terveivel kapcsolatos forrásanyagot Budapest Főváros Levéltára, pesti tanácsi iratai őrzik. Az egyes tervek, azokkal kapcsolatos vélemények, észrevételek, javaslatok nyomtatásban is megjelentek. Ezek nem a nagyközönség tájékoztatását szolgálták, hanem "belső", tárgyalási anyagként kezelték őket. Értékelésük csak a kapcsolatos iratok: közgyűlési és tanácsülésl jegyzőkönyvek, szakvélemények stb. ismeretében lehetséges. A pesti vizvezeték első tervét Ludwig Förster, az osztrák Mérnök Egyesület elnöke dolgozta ki. Elképzeléseinek három változata ismeretes. 1857-ben a cs.k. Főkormány megbizása alapján tette közzé ajánlat

át. Alapelve az, hogy a Dunából a város északi részén, a Tüköry-gáttal szembeni") tiszta vizet lehet meríteni, ami megfelelő szűrés esetén alkalmas a lakosság ellátására.H) Förster a felszini vizkivitelt és a mesterséges szűrést tartotta célszerűnek. E szűrt vizzel kívánta ellátni a lakóházakat és melléképületeket (= szobákat, konyhákat, műhelyeket, fürdőszobákat, istállókat, kocsiszíneket). Vizet ígért a középületekben és a gyárakban is. A viz tartalékolását és az egyenletes elosztást a padlásokon elhelyezett edényekkel kivánta megoldani. A város különféle pontjain közutakat tervezett a lakosság szegényebb rétegei számára, akik lakásukba a vizet nem tudják majd bevezetni. Véleménye szerint, ahol a vizvezeték elhalad, meg lehet oldani az utcák locsolását is. A vezetékes viz alkalmas lesz a szennyvízcsatornák tisztítására, valamint fürdőházak és mosodák céljaira is. Ezzel a zsúfolt lakásokban élők tisztasági problémáján kivánt segiteni. Érdekessége a tervnek, hogy a vezetékes viz nyomását, mint mechanikai hajtóerőt Is fel akarta használni.

12

) A város vizszükségletét napi 543-1086 m

3-nek vélte. Tervei szerint a vizmü építési költsége 1 250 000-2 000 000 Ft. lesz. A viz árát ugy határozta meg, hogy 1 krajcárt kell majd 260 liter vízért fizetni. A vizmü megépítésének módját részvénytársaságban látta. Ennek létrehozására szerződést kötött Pest városával. A szerződés tervezete szerint 99 évre, a végleges változat alapján 50 évre kizárólagos jogot kapott vizvezeték építésére, és 2 millió Ft. alaptőkével a részvénytársaság megalakítására. A város kötelezte magát, hogy naponta 1086 m

3 vizet fogyaszt, és ezért az első évben 54,30 literenként 1 Ft-t, a másodikban 40 krajcárt fizet. A vizet a város közcélokra: utcák locsolására, közutak létesítésére használta volna. A vállalkozó engedélyt kapott arra is, hogy a csövek lerakásához közterületet használjon és a kövezetet felszedje. Az utcai csövekhez tűzoltáskor szükséges csapokat (hidránsokat) tervezett. Ezekből lehetett volna megoldani az utcák locsolását és a viz házakba vezetését is. Az 50 év elteltével a város át kivánta venni a vezetéket. Amennyiben nem válik városi tulajdonná, a vállalkozó kezén maradhat, de - a tervezet szerint - kizárólagos jogát el-