Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Keszei Irma–Szabadváry Ferenc: Újabb megállapítások Jacquin selmeci vizsgálatairól

vetkezetesen használta a mérleget, bár az már régóta szolgált eszközül a kémikusoknak is. Mérései azt mutatták, hogy a maró és gyenge alkáliák közötti különbség oka az, hogy a gyenge alkáliák az erősekhez képest egy, tulajdonságaiban a levegőtől különböző speciális levegőt, "kötött", úgynevezett "fix levegőt" tartalmaznak. Az erős alkáliák maró tulajdonsága a gyenge alkáliákban is jelen van tehát azok rejtett tulajdonságaként, ha a gyenge alkáliát például kalcinálással megszabaditja a "fix levegőtől", a maró tulajdonság felfedődik. Ezt számos, méréssel egybekötött kémiai kísérlettel támasztotta alá, 1758-ban pedig arról is beszámolt, hogy erős alkáliák vizes oldatához "fix levegőt" vezetett (amelyet gyenge alkália hevitésével állított elő), és így gyenge alkállákat kapott, amelyek a kiindulási erős alkáliákkal ellentétben a pezsgés tulajdonságával is rendelkeztek.Black az edinburghi egyetem orvosi karán 1756-tól kezdve tanitotta a kémiát is, követve professzorát, William Cullent (1710-1790). Nemcsak kutató munkájában, előadásaiban is az induktív, kísérletező módszert alkalmazta. Saját felfedezéseinek ismertetését sem mulasztotta el. Messze földön híres professzor lett, a világ minden tájáról voltak hallgatói, nem egy közülük maga is neves kémikus lett. Alkália-elmélete azonban lassan terjedt, és Európában nem is aratott osztatlan sikert. Johann Friedrich Meyer (1705-1765) osnabrücki gyógyszerész például 1764-ben tanulmányt jelentetett meg, amelyben röviden idézte Blacket, majd kifejtette a saját elméletét. Szerinte a mészkő égetésekor, bár a súlya csökken, úgynevezett "zsiros savat" vesz fel, ez a tűzből származó anyag teszi maróvá a keletkező maró alkáliát; és azért érezzük sikosnak a maró alkállákat, mert "zsiros savat" tartalmaznak. A maró alkáliák azért nem pezsegnek, mert telitve vannak "zsiros savval", ami az erősségüket is okozza. A "zsiros savat" egy ismeretlen sav és a tüz vegyületének feltételezte. Ez az elmélet figyelembe vett ugyan néhány kisérleti tényt, nagyobbrészt azonban spekulativ (pl. a síkosság és a pezsgés - nem pezsgés magyarázata), a feltételezések és bizonyítékaik nem alkotnak szigorú logikai rendet. Mégis, hamarosan széles körben elterjedt, mert a kor lázas flogiszton-keresésével némi összhangban volt. Most már illett megismerkedni az ellenfél munkájával is, igy a kémikusok rövidesen blackiánusokra és meyeriánusokra oszlottak. Újabb értekezések születtek, több-kevesebb ujabb kisérleti bizonyítékkal és védték egyik tant a másikkal szemben. A kibontakozó vita jelentős állomása lett az a könyv, amelyet 1769-ben Bécsben latinul, 1771-ben Lipcsében pedig németül adtak ki. Cimük: EXAMEN CHEMICUM DOCTRINAE MEYERIANAE DE ACJDO PTNGŰI, ET BLACKIANAE DE AERE FDCO, RESPECTU CALCIS, illetve CHYMISCHE UNTERSUCHUNG DER MEYERISCHEN LEHRE VON DER FETTEN SAURE, UND DER BLACKISCHEN VON DER FIGIRTEN LUFT. A szerző Nikolas Joseph Jacquin (1727-1817). A Hollandiába vándorolt francia szülők gyermeke, bár korán árva sorsra jutott, 1752-ben, huszonöt éves korában - orvos és botanikusként - már Mária Terézia udvarában a császári kertek rendezésére kapott megbizást. 1763-ban, több mint egy évtizedes komoly botanikai munkásság után Mária Terézia a Selmecbányái Bányászati Akadémia újonnan létesítendő kohászati és kémiai tanszékének első professzorává nevezte ki. Egy évig tartó gondos előkészítő munka után 1764 szeptemberében kezdte meg előadásait. A hallgatókat uj, gondosan összeválogatott ásványgyüjtemény és jól felszerelt kémiai laboratórium várta, ahol a hallgatók végeztek kötelező kisérletező munkát. A laboratóriumi gyakorlatok bevezetése a kémia oktatásába, mint ismeretes, először a Selmecbányái Bányászati Akadémián, Jacquin gondos előkészítő munkája nyomán történt. Idézett könyvünk azt is bizonyítja, hogy Jacquin, az első professzor a kor leghaladóbb irányzata szerint, induktiv kisérletező módon oktatott.