Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Mészáros Vince: A fényképezés és a fotokémiai ismeretek első emlékei hazánkban

Továbbfejlesztői főleg jómódú, tudományos érdeklődésű amatőrök és kutatók, igen sok esetben gyógyszerészek voltak. Ipari alkalmazásának a hatvanas években kidolgozott nyomdatechnikai módszerek, a fotolitográfiai eljárás, a kép sokszorosító nyomdatechnika bevezetése és elterjedése adott lendületet. Száraz lemezeket, tehát fényérzékeny emulzióval bevont és száraz állapotban is eltartható, különös előkészités nélkül bármikor felhasználható és később bármikor előhívható fotólemezeket hazánkban, a jelek szerint, először Konkoly Miklós és Wartha Vince állított elő. (20) Brómezüst-zselatln emulziós eljárás ipari hasznosítását Kovács Jenő gyógyszerész kísérelte meg, pesti vegyianyaggyárában. Albumlnpapir és fényképészeti anyagelőállító ipari kísérleteink tárgyalása azonban már a XLK. sz. második felébe vezet. JEGYZETEK 1) Daguerre, Louis Jaques Mandé 1787-1851. Francia festőművész, aki hosszú, nem kielégítő eredménnyel járó kutatás után Niepce-vel szövetkezett a fényképezés módszereinek kidolgozására. Niepce, Joseph Nicéphor 1765-1833. Francia katonatiszt. Aszfaltréteggel bevont cinklemezen 1822-ben neki sikerült először fényhatással maradandó képet előállítani. Ennek alapján kidolgozta a heliográfia eljárását. Az aszfaltréteg tul hoszszu megvilágítást kívánt. Az ezüstjodid fényérzékenységének felhasználására Daguerre jött rá, 1839-ben. 2) Athaeneum 1839. július 16. "Daguerre napfestése a világ tulajdona lesz." Hasznos tanulságok 1839. II. félév. 5. sz. 20.p. "Daguerre" festészete és 19. sz. 74. p. "A 'daguerrotyp' megismerése." 3) Petrievich Horváth Lázár: Kaleidoskop, vagy levelek Emiliához I-VI. Budán, 1842. 4) Az Apponyinak ajánlott dagerrotipia mérete szokatlanul nagy ezüstözött rézlemez, mérete 16.21 cm. 5) Jedlik Ányos István 1800-1895. A pesti egyetemen fizika professzor volt ebben az időben. 6) Vállas Antal 1809-1869. A pesti egyetemen a matematika professzora volt. Állásából 1848 után elmozdították. Ekkor kivándorolt Amerikába. A dagerrotipizálás akadémiai bemutatására vonatkozóan 1. Magyar Tudós Társaság Évkönyvei V. kötetét. 7) A Moser által észlelt és Jedliket is foglalkoztató adszorpciós jelenség az volt, hogy ha egy sima papir vagy egyéb lapon hosszabb ideig fektetett érem helyét gőz hatásának tesszük, rövid időre megjelenik a tárgy képe. Jedlik vonatkozó értekezéséről beszámol Kátai: A Természettudományi Társulat története (Pest 1868) c. müvében. 8) Dr. Zimmermann Jakab 1808-1878. Váci származású piarista paptanár volt, a negyvenes években Bécsben a Teresianumban, a magyar "nemes ifjak nevelője és a magyar nyelv tanára", 1846-tól Pesten gimnáziumi tanár. 9) Marastoni Jakab 1804-1860. A velencei származású festőművész 1836-ban telepedett meg Pesten. Teljesen elmagyarosodott. Pest 1846-ban díszpolgárává választotta. 1848-ban nemzetőr százados. 1841-ben az akkori Nákó-házban, a mai Roosevelt tér 5-6 sz. helyén nyitott dagerrotipista műtermet. 10) Zeyk Miklós (id.) 1780-1850. Nagyenyedi birtokos, mechanikai kísérletekkel és ornitológiával foglalkozott. Irodalmi hagyatéka jelentős.