Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Lőrincz Gyula: A mezőgazdasági ismeretek oktatásának hazai kezdetei és fejlődése 1848-ig
A református egyház is felismerte a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésének fontosságát, ezért a néptanítók mezőgazdasági képzésének ellátására 1840-ben Nagykőrösön mezőgazdasági tanszékét állítottak fel, amely 1850-ig működött. ; A zeleméri földmlvesiskola 1845-ben nyilt meg, Karap Sándor és Diószeghy Sámuel alapította. Az iskola célja az volt, hogy az ország különböző részeiről származó árvákat parasztgazdákká képezne ki. Ez az iskola 1848-lg*működött. A szőkehalmi földmlvesiskola 1846-ban .nyilt meg, Török János, az 1840-ben megszűnt rohonci iskola tanára alapította. Az iskolában hároméves tanulmányi Idő alatt majoros- és telkesgazdákat képeztek ki. Ez az iskola is a szabadságharccal kapcsolatos események következtében szűnt meg. Az 1840-es években a sajtóban és a törvényhozás termeiben mind gyakoribbá vált az ősiség eltörlésének, a föld és a hozzákötött nép felszabadításának követelése, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének sürgetése. A Magyar Gazdasági Egyesület lapjában, a Magyar Gazdában, ezekben az években szintén sokat foglalkoztak a mezőgazdasági termelés fejlesztésének és a szakoktatás kérdéseivel. Arra a megállapításra jutottak, hogy a magániskolák már nem elégítik ki az uj kor igényeit. Az állam feladatává kell tenni mezőgazdasági szakiskolák létesítését és fenntartását. Az Egyesület 1843-ban tervezetet készített egy "Középponti Gazdaképző Intézet" létesítésére, amelyben kifejtették, hogy a fennálló magánintézetek "részben szük és korral nem haladott szerkezetük, főleg pedig, állandóságuk bizonytalansága miatt a Nemzetet ki nem elégitik...". Az uj intézetben más és más rendeltetéssel a következő három iskolatípust akarták megindítani: 1. Földművesek, majoros gazdák és bérlők részére, 2. Alárendeltebb helyzetű gazdatisztek és csekélyebb birtokok kezelőinek, 3. Jószágigazgatásra és nagyobb birtokok kezelésére alkalmas tisztek képzésére. A második tagozat kétéves lett volna és felvételhez a gimnázium hat osztályának sikeres elvégzését követelték meg. A harmadik tagozatot négy évre tervezték és filozófiai előképzettséget Írtak elő, tehát egyetemi végzettséget akartak biztosítani. A tervezet alapján a Magyar Gazdasági Egyesület emlékiratot terjesztett 1844-ben az országgyűlés elé, kérvén az intézet felállításához szükséges összegek megszavazását. Az emlékirat kedvező fogadtatásban részesült ugyan, de a pénzügyi kérdések miatt, mint több más fontos javaslat Is - "boldogabb időkig felfüggesztetett" A Magyar Gazdasági Egyesület által kidolgozott tervezet egyébként tartalmazta mindazokat az alapelveket, amelyek alapján 30 évvel később megszervezték mezőgazdasági szakoktatásunkat. A mezőgazdasági Ismeretek oktatása történeti fejlődésének vizsgálatánál, előadásomban nem törekedhettem teljességre és megfelelő részletességre. A történeti áttekintés mellett főleg arra igyekeztem választ adni, hogy milyen tényezők váltották ki a mezőgazdasági ismeretek oktatását és a szakoktatás milyen hatást gyakorolt a mezőgazdasági termeilésre, valamint a termelőerők és termelési viszonyok fejlődésére. Irodalom 1. Bálás Árpád: Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei 1896. Magyaróvár, 1897. 243 p. 2. Csikl László: Mezőgazdasági szakoktatásunk kialakulása, fejlődése és mai helyzete. Bp. 1943. 243 p. 3. Éber Ernő: A mezőgazdaságtan első hazai egyetemi tanszéke és első tanára: Mitterpacher Lajos. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1962. 33-43 p.
