Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - Károlyi Zsigmond: Huszár Mátyás szerepe a Körösök szabályozásában

Az ilyen Irányú változtatások azonban szükségszerűek és elkerülhetetlenek voltak, mint azt maga Huszár és kortársai is jól látták. Az ilyen hatalmas terület szabályozását ugyanis - Sehemerl szavait idézve - "lehetetlen minden részletében, mint egyetlen műtárgyat megtervezni... itt nemcsak az emberi közreműködés, hanem a természet is beavatkozik... az egyik müvelet hatását ki kell várni, mielőtt a következőhöz eredményesen hozzáfoghatnánk..." Igaza volt a kor legjelentősebb monarchiabeli vizépitő mérnökének, Sehemerl professzornak, aki, mint szakértő, a tudós elfogulatlanságával Ítélte meg Huszárék munkáját: térképét és szabályozási tervét: "az eddigi felvételekkel és az egész - elárasztásnak kitett - területre vonatkozó egységes tervek összeállításával - állapította meg - megvetették az alapját egy nagy vállalkozásnak, amely... sokféle bajon hivatott segiteni és a lecsapolandó területek és mocsarak nagy terjedelme révén - egy nagy országrész meghódításához hasonlítható..." * Ideje, hogy a kortárs szakértők rosszindulatúan elhallgatott és feledésbe sülylyesztett elismerése helyett Huszár Mátyás, mint multunk egyik legméltánytalanabbul mellőzött kiválósága, - legalább a késői utókortól kapja meg végre a méltó elismerés és hála kifejezését. Jegyzet, források és irodalom: (1) Huszár Mátyás (sz. 1778. Kis-Herestyén - Nagyvárad, 1843. márc. 10.) 1804ben szerzett mérnöki oklevelet; Szatmárnémeti városi mérnökeként kapott lehetőséget 1809/10-ben másféléves nyugat-európai tanulmányútra. 1815-től kamarai mérnök, majd 1818-től nagyváradi kerületi Igazgató és a Körös-Berettyó felmérés vezetője. 1823-ban Irányításával kezdődött meg a Dunamappáció munkája is, amellyel 1827-ben Dévénytől Péterváradig jutott el. Ekkor leváltották és korábbi munkahelyére helyezték vissza. Úttörő munkát végzett a hazai polgári háromszögelés és szintezés terén, újszerű szintező műszert szerkesztett és tökéletesítette a Woltmann-szárnyat. Alapvető és úttörő jelentőségű, geodéziai, vízrajzi és vízépítési tanulmányai kéziratban maradtak. Huszár Mátyás: Vizrajzi értekezés a Körösök és a Berettyó vízgyűjtő területéről, elágazásaikról, nemkülönben a Körösökkel határos Tisza folyó Szeged és Abéd közti vidékéről... Buda, 1823. jun. 28. (Német és latin nyelven.) (A rávonatkozó dokumentumokkal együtt:) OL Htt.C 128 Körös 1823. 226. csomag 852/123 sz.) - A magyar fordítás történeti forráskiadványként való közreadása előkészületben. Huszár Mátyás: Hydrographia depresszae Regionis fluviatills Crlsiorum... FI. Berettyó; cum Ramificationlbus extensis...; partis item Tiblsco contermine Mustra ta Inundationis Topographla innixa exactis triangulationibus, Libellationibus profilurom, longitudinis, celeritatum et quantitatis effluxus dimensionibus... - 1822. - 2000 öl 106 mm (kb. 1:36 000) - 60 - 42 x 63. (OL. Vizr. Int. 54 téka 39. sz.) Gallacz János: Monográfia a Körös-Berettyó völgy ármentesitéséről és ezen völgyben alakult vizrendező társulatokról. Nagyvárad, 1896. 2 db. Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820-1920. Bp. Akadémia Kiadó, 1958. 736. p. Huszár Mátyásról hiteles arckép nem maradt fenn, ami ismeretes, az egy állítólagos, és a 2. világháború folyamán elpusztult olajportré nyomán készült vázlat.