Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Endrei Walter. A nyugat-európai ipari forradalom textilipari találmányainak elterjedése

így pl. Németországban még a század utolsó negyedében is 18-28%-kal voltak drá­gábbak a gépek, mint Angliában. 30 ) Alábbiakban - inkább illusztrációként - egy gyorsan és egy vontatottan elterje­dő gép európai történetét vázolom fel röviden. A jenny legelőször Franciaországban terjedt el és miután Holker 1771-ben be­mutatta és valamennyi állami manufaktúrában bevezettette 24-48 orsós változatát, a forradalom elején már 900 példánya működött, vagyis meghonosodottnak tekinthető. Va­lamivel később jut Írországba (1777) és Skóciába (1778), Közép-Európában azonban, jobbára francia közvetítéssel, csak a 80-as évek második felében jelenik meg. így pl. Szászországban 1785-ben állitják fel az első hármat és a sor igy folytatódik 1786 9 db 1789 23-25 db 1790 57 db 1795 253 db 1800 2003 db Ausztria (1785) után Magyarországon (1787) tűnik fel 32 \ de jól tudjuk, hogy nem tud meghonosodni. Csak a XDC. század közepén válik általánossá használata és elszomorító tény, hogy még az 1898 évi összeírás is 41 "kézifonószéket" talál gyá­rainkban, 2 gyürüsfonógép mellett a gyapjuiparban. 33 ) Valószínű, hogy 1789-ben állitják fel az első jennyket Lengyelországban, utol­só működő példányaik egyikét nemrég szerezte meg Textilipari Muzeumunk Lódzból. Oroszországban (1798) Oszovszkij apát kezdte el gyártásukat, Svédországba W. Cockerill révén jutottak (1797), aki azután Verviers-ben (Belgium) nagy textilgép­gyártó üzemet alapitott (1799) , de abban csak mule-jenny és water gépeket gyár­tott. A XLX. század első negyedében a jenny egész Európában ismert - és az adott­ságokhoz képest - használatos volt, sőt - pl. Franciaországban, már háttérbe szo­rult a fejlettebb mule-lal szemben. Másképp zajlott le a hengernyomógép elterjedése Európában. Mig Angliában szinte akadálytalanul terjedt el, a hatalmas gép csempészésre való alkalmatlansága, de magas ára (100 000 Sfr) és komplikált kezelése miatt is a szárazföldön való al­kalmazását erősen hátráltatta. Franciaországban és Svájcban felállítanak ugyan 1800-15 között néhány másolt gépet, de rentabilitásuk kétes volt. Es ekkor feltűnt a nagy - bár bukásra itélt versenytárs, a szakaszos működésű Perrotine (1830), mely­nek ára - de termelékenysége is - jóval alacsonyabb volt. 1840-ben már csaknem 300 működött belőle, jóval több, mint amennyi hengernyomógép Nyugat-Európában ek­kor (az exporttilalom megszüntetése után 15 évvel) üzemben állt (kb. 225 db). A ver­seny tökéletesitésre sarkallta a hengernyomógép gyártóit s végül - csak a XLX. szá­zad utolsó harmadában - túlsúlyra jutott a máig is legtermékenyebb géptipus. Jól pél­dázza a fejlődést a magyar statisztika 3! ^. Perrotine Hengernyomó 1840 2 1853 8 1860 li 1 1885 15 3 1906 18 23

Next

/
Thumbnails
Contents