Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Endrei Walter. A nyugat-európai ipari forradalom textilipari találmányainak elterjedése

így pl. Németországban még a század utolsó negyedében is 18-28%-kal voltak drágábbak a gépek, mint Angliában. 30

) Alábbiakban - inkább illusztrációként - egy gyorsan és egy vontatottan elterjedő gép európai történetét vázolom fel röviden. A jenny legelőször Franciaországban terjedt el és miután Holker 1771-ben bemutatta és valamennyi állami manufaktúrában bevezettette 24-48 orsós változatát, a forradalom elején már 900 példánya működött, vagyis meghonosodottnak tekinthető. Valamivel később jut Írországba (1777) és Skóciába (1778), Közép-Európában azonban, jobbára francia közvetítéssel, csak a 80-as évek második felében jelenik meg. így pl. Szászországban 1785-ben állitják fel az első hármat és a sor igy folytatódik 1786 9 db 1789 23-25 db 1790 57 db 1795 253 db 1800 2003 db Ausztria (1785) után Magyarországon (1787) tűnik fel 32

\ de jól tudjuk, hogy nem tud meghonosodni. Csak a XDC. század közepén válik általánossá használata és elszomorító tény, hogy még az 1898 évi összeírás is 41 "kézifonószéket" talál gyárainkban, 2 gyürüsfonógép mellett a gyapjuiparban. 33

) Valószínű, hogy 1789-ben állitják fel az első jennyket Lengyelországban, utolsó működő példányaik egyikét nemrég szerezte meg Textilipari Muzeumunk Lódzból. Oroszországban (1798) Oszovszkij apát kezdte el gyártásukat, Svédországba W. Cockerill révén jutottak (1797), aki azután Verviers-ben (Belgium) nagy textilgépgyártó üzemet alapitott (1799) , de abban csak mule-jenny és water gépeket gyártott. A XLX. század első negyedében a jenny egész Európában ismert - és az adottságokhoz képest - használatos volt, sőt - pl. Franciaországban, már háttérbe szorult a fejlettebb mule-lal szemben. Másképp zajlott le a hengernyomógép elterjedése Európában. Mig Angliában szinte akadálytalanul terjedt el, a hatalmas gép csempészésre való alkalmatlansága, de magas ára (100 000 Sfr) és komplikált kezelése miatt is a szárazföldön való alkalmazását erősen hátráltatta. Franciaországban és Svájcban felállítanak ugyan 1800-15 között néhány másolt gépet, de rentabilitásuk kétes volt. Es ekkor feltűnt a nagy - bár bukásra itélt versenytárs, a szakaszos működésű Perrotine (1830), melynek ára - de termelékenysége is - jóval alacsonyabb volt. 1840-ben már csaknem 300 működött belőle, jóval több, mint amennyi hengernyomógép Nyugat-Európában ekkor (az exporttilalom megszüntetése után 15 évvel) üzemben állt (kb. 225 db). A verseny tökéletesitésre sarkallta a hengernyomógép gyártóit s végül - csak a XLX. század utolsó harmadában - túlsúlyra jutott a máig is legtermékenyebb géptipus. Jól példázza a fejlődést a magyar statisztika 3!

^. Perrotine Hengernyomó 1840 2 1853 8 1860 li 1 1885 15 3 1906 18 23