Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - ifj. Bartha Lajos: Magyar csillagászok a középkortól a XX. sz. közepéig

ZERTNVÁRY Szilárd Arad, 1915. febr. 8. - Budapest, 1958. jan. 1. Főiskolai tanár, csillagász-szakiró, földrajz-természetrajz oklevelét 1938-ban szerezte. A szentendrei Táncsics Tisztiiskola tanára (1949-től) volt, 1954-től a bu­dapesti Lenin Intézetben tanitott csillagászatot és geofizikát. Átfogó és összefoglaló cikkeivel sokat tett a csillagászati (valamint a meteorológiai és geofizikai) ismere­tek széles körű terjesztése érdekében. Könyvei bőséges adatfelsorolásaikkal forrás­értéküek. Cikkei az Elet és Tudományban, a Természet és Társadalomban, a Csil­lagászati Évkönyvben, a TTK-ban és az Id.-ben jelentek meg. A szentendrei tanács amatőrcsillagászok részére alapított emlékérme az ő nevét viseli. Bibi.: A naprendszer élete. Bpest, 1953. Nap, Föld, Emberiség. Bpest, 1954. A Föld fizikája, Bpest, 1955. Biog.: Bartha L.: Emlékezés egy kiváló csillagászra. - Pest megyei Hírlap, 1961. 157. sz. Életrajzi Lexikon, EE. 1969. ZIEGLER Jakab (I) A XVI. sz. eleje Német (bajorországi) származású humanista, geográfus és asztrológus. 1520 kö­rül n. Lajos magyar király udvarában élt, Szálkai érsek pártfogoltja volt. Utóbb a ferrarai Egyetemen kapott katedrát. Biog.: Fógel J.: II. Lajos udvartartása, 1516-1526. Bpest, 1917. JEGYZETEK a. ) GOTHARD Jenő. - H. C. Vogel, neves potsdami csillagász azA.N. 2854 sz-ban így méltatta Gothard fényképeit: "... bár ezek a képek igen kis műszerrel készül­tek, értékük mégis messze felülmúlja mindazt, amit ... a világ legnagyobb táv­csöveivel, okulár megfigyeléssel megtudhattunk". Gothard J. herényi "Asztrofi­zikai Obszervatórium"-a 1882-től 1909-ig működött, főmüszere egy 26, 6 cm-es reflektor, mellé szerelt 11, 5 cm-es refraktorral, ezen kivül számos fotografikus és spektroszkopikus segédmüszerrel is el volt látva. Utódai, halála után a szom­bathelyi I. István (volt Piarista) gimnáziumnak ajándékozták a felszerelést. Jelen­leg Bemutató Csillagvizsgáló és az MTA mesterséges holdkövető állomása. b. ) HELL Miksa. - Nem lehet vitás, hogy Hell magyar volt: ő maga is annak vallot­ta magát. Eszterházy Károlynak az egri csillagvizsgáló szervezésével kapcsolat­ban pl. ezt irta, 1774. nov. 25-i levelében: "Semmit sem óhajtok jobban, hogy ezzel hasznára legyek ugy hazámnak, mint Excellenciádnak.." A magyar-lapp nyelv rokonságának bebizonyításakor pedig ezeket irja; "Magyarok ők (t.i. a lappok), a mi testvéreink". c. ) K.L. Littrow azzal vádolta Hellt és Sajnovicsot, hogy a Vénusz átvonulására vo­natkozó feljegyzéseik egyes fontos adatait kivakarták és másokat később változtat­tak meg az eredetitől eltérő árnyalatú tintával. S. Newcomb a kéziratok beható tanulmányozása alapján megállapította, hogy kaparások csak a legártatlanabb szö­vegrészeknél fordulnak elő, a fontos adatok színárnyalata pedig semmi különbsé­get sem mutat a szöveg többi részétől. Kiderült, hogy Littrow nem is vehetett

Next

/
Thumbnails
Contents