Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - ifj. Bartha Lajos: Magyar csillagászok a középkortól a XX. sz. közepéig

Bibi.: A nap sebessége meghatározás gyenge fényű csillagok páros csoportosítása alapján. Szeged, 1932. (Elements of solar motion.) The distribution of the stars in the Cassiopeia region. - Roma, 1938. Acad. 175. 184.1. The distri­bution of the stars in the Taurus-Auriga region. - U.o. 1940. 81. 1. (*A Haynald Obszervatórium megszűnte óta nem foglalkozik csillagászattal.) TITTEL Pál Pásztó (Heves m.) 1784. jan. 5. - Buda, 1831. aug. 26. Matematikus, csillagász, római katolikus pap. Mennyiségtant tanitott az egri Lyceumban (1806), a pesti Egyetemen szerzett bölcsész-doktori elmet (1809). Bécs­ben P. F. Trisnecker mellett tanult csillagászatot, majd 1817-ig több európai csil­lagvizsgálót felkeresett (Anglia, Itália, Franciaország, Németország). A külföldi szak­emberek igen sokra tartották. Az egri Lyceum Csillagásztornyát vezette 1822-ig, de az elavult műszerekkel nem végezhetett érdemleges munkát. 1824-ben kinevezték a pesti Egyetem gellérthegyi Csillagvizsgálójának igazgatójává, itt tanítványával, Albert F.-el nagyszámú, de jórészt kiadatlan észlelést végzett. Asztrometrlával és csilla­gászati időmeghatározással foglalkozott. Pest-Budán bevezette a nyilvános pontos dél­jelzést. A korabeli sajtóban több közleményt jelentetett meg, a Magyar Tudós Társa­ság (később MTA) levelező tagja volt 1830-től. Bibi.: Methodus technicus brevis perfacillis ac perpetnum const. calendarium... Gotting. 1817. Geozentrische lauf d. Pallas. - Bode's Jahrbuch, 1820. Ast­ronomiai értekezés az 1820. évi nevezetes napfogyatkozás alkalmából. - Tu­dományos Gyűjtemény, XI. 9. 1826. Rövid tudósítás a' Buda-Pesti toronyórák Regulázása végett adandó jelek idejéről s'módjáról. Budán, 1830. Biog.: Albert F.: T.P. - A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1868-ban tar­tott XIR. nagygyűlése. Eger, 1868. Pelle B.-Perge I.: T. P. élete és mun­kássága. Az egri pedagógiai Főiskola évkönyvei, VH. Eger, 1961. Kelényi B. O.: Egri Lyceum. Heller Á.: Gellérthegyi Csill. TOLNAY Lajos Budapest, 1873-1932. Csillagász, meteorológus, politikus. A hazai tudományos léghajózás egyik úttörő­je, 1895-től 1905-ig az Orsz. Meteorológiai Intézet munkatársa volt. Fiatal korában csillagászati észleléseket végzett (Ógyallán) bolygópályákat számolt, majd asztrofizi­kával foglalkozott. Tanulmányai nagyrészt kéziratban maradtak. Bibi.: Tudományos Léghajózás. Bpest, 1901. Zur Wiederkehr des Kometen 1905­1911 VHI. Borelly. - A.N. 1918. Biog.: Róna Zs.:T. L. -Id.XXXm. 11-12. 1932. (Bibliográfiával.) TRISNECKER, Paula Franz von (I) Kirchberg (Ausztria), 1745. ápr. 2. - Wien, 1817. jan. 29. Osztrák matematikus, csillagász, jezsuita szerzetes. Bécsben Hell M. mellett és Nagyszombaton Weiss F.-nél tanult csillagászatot. 1765-ben a nagyszombati Csil­lagvizsgáló adjunktusa volt, 1780-tól Hell M. mellett dolgozott a bécsi Egyetemi Csil­lagvizsgálón, amelynek 1793-tól haláláig igazgatója volt. Folytatta az "Ephemerldes

Next

/
Thumbnails
Contents