Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Székely György: A szabványosítás történetéből

as the widespread dissemination of the up-to-date results. The centralized national standardization agencies have been set up from the beginning of this century on, with that of England as the first one, and followed by the development of the international standard unification movement. Thus ISO, the International Standards Organization was established in 1946, while the Standing Comittee as well as Institute for standardization of the CMEA •counrites in 1962. Today about 2/3 of the world's population is living in countries whose central standardization body is participating in the work of international standardization which is most important with respect to facilitating the international exchange of commodities. IRODALOMJEGYZÉK ÉS EGYES FORRÁSOK J Slowikowski J.: A szabványosítás humanista aspektusai (Fordítás lengyelből) a III. Krajowa Narada Normalizacyjna kiadványból (Poznan 1967.) p. 1 —28. 2 Dr. Szelényi Zoltán: A szabványosítás jogi kérdései (Bp. 1967.) I. fej. 3 Tápay Szabó László: Az emberiség története (Bp. s. a.) p. 15 — 16. 4 Mint. 1. sz. 5 Dukáti Ferenc: Szabványosítás az iparban (Bp. 1962.) p. 11 — 12. 6 Singer — Holmyard — Hall: A History of Technology (London 1954.) vol. I. 7 Dr. Wellner István (cikk): A római kor. Budapest c. lap 1970.1. sz. 8 Dr. Szilágyi János muzeológustól kapott információ (1968. Szépműv. Múzeum) 9 Takács Pál: Szabványosítás és tipizálás. (Miskolc 1961; jegyzet.) 10 Arit — Aust — Bartzsch: Standardisierung in der Deutschen Demokratischen Republik (Leipzig 1963) p. 33 — 36 és Vitruvius: De Architectura Libri Decem és Sextus Július Frontinus: De aquaeductibus urbis. 11 Vertse Dezső: A császári Róma szabványosított vízvezeték szerelvényei. Szabványosítás 1967. 3. sz. 12 Vitruvius: De Architectura Libri X. 13 Mint 11. és Marcali Henrik által szerk. Világtörténelem 4. kötetéből 14 Pink K.: Römische und Byzantinische Gewiehte. (Wien 1938.) p. 110 — 112. 15 Halanza — Kecsekian — Martiszevics: Állam és Jogtörténet (Ford. oroszból — Moszkva 1949.) p. 115-127. 16 Kulischer J.: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte (1930) volt. I. 17 Dr. Székely Sándor: Az orvostudomány története (Bp. 1961.) p. 4 — 60. J8 Mint: 10. 19 Mint 9. és a Technika Fejlődésének Főbb Állomásai (Bp. 1961. Közlekedési füzet.) 20 Kotljar V — Kotljar J.: Generalnaja Aszamblea ISO. (cikk) Znanyije Szila. (Moszkva 1967) 21 Büchler Kristóf 1563-as könyve nyomán: Bendefy László tanulmánya. Megj.: Fejezetek a magyar mérésügy történetéből, szerk.: Makkai L. (Bp. 1959.) p. 66-70. 22 Mint 21. p. 71-72. 23 Az 1558. XVI. tc. 24 Csillag ezredestől tájékoztatás (Hadtörténeti Múz. 1968) ós az 1756. május 12-én kelt Mária Terézia féle pátens 25 Mint 9. 5 - 15. p. 26 Mint 10. p. 36. 27 Burdun: Mértékegységek nemzetközi rendszere (Bp. 1967) 28 Holm B.: Fünfzig Jahre Deutscher Normenausschuss (Berlin—Frankfurt 1967) p. 120 — 140. ós Takács Pál idézett könyve. 29 Dr. Szelényi Zoltán: A szabványosítás a magyar jogrendszerben (Bp. 1971) p. 19-20. 30 Kohó- ós gépipari szabványügyintózői ismeretek GTE, Szerk.: Savelli L — Dr. Rudas J. (Bp. 1971) p. 19 - 20. 31 Fifty Years of British Standards. BSI. (London 1961), történeti fej. 32 Egyéb számmal nem jelölt és 1 — 31 alatt számozott források még: Kohó ós Gépipari Szabványosítás 1969. évi 5 —6 és 1970. évi 1 — 2 — 3 számaiban: „Epizódok a szabványosítás történetéből" címmel, (szerzőtől)