Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Vajda Pál: Újabb adatok a híradástechnika magyar úttörőiről

vissza a Földre. Ezt a parányi energiát — amely százszor kisebb a vevőkészülékben jelenlevő zaj energiájánál — kellett érzékelni és kétséget kizáróan rögzíteni. A jel a zajban nem észlelhető. Olyan berendezést kellett tehát készíteni, amely a jel és a zaj összegezését hosszabb időn keresztül úgy végzi el, hogy a statisztikusán ingadozó zajt középértékeli és a jelet az összegezés által kiemeli. A zaj statisztikus ingadozási jelenség lévén, hosszabb időn keresztül észlelve egy összegező berendezéssel a zajok négyzetesen, a jelek pedig lineárisan adódnak össze. Ilyen, a zajszint alatti vételt megvalósító berendezés volt a Budincsevits Andor által készített, tíz egymás után kapcsolt hidrogenes coulometer. Ez a berendezés tette lehetővé a visszatérő jelek hosszabb időn át történő összegezését. így elérhető volt, hogy miközben a visszaverődő 1000 impulzus összeadása után a vett jel ezerszeresére növekedett, a zaj csupán százszorosára, és a jel kibújt a zajszint alól. Az eredményes magyar holdradar kísérletet valamivel megelőzte az amerikai „Project Diana". John H. De Witt, Jr. az amerikai kísérlet vezetője 1946. január 10-ón észlelte {hallotta) az első visszaverődő jeleket a Holdról

134

. Paul H. Green amerikai csillagász szerint azonban a későbbi elemzések azt mutatták, hogy sem a „Project Diana" készülékeinek adóenergiája, sem pedig a vevőkészülék érzékenysége nem lehetett elegendő tényleges reflexek indikálására

135

. Nem vitás, hogy mindezek az eredmények, többek között, hozzájárultak a későbbi űrkísérletek híradástechnikájának megteremtéséhez

13e_144

. IRODALOM 1 Fr. szab. 10439/1850. 2 Ang. szab. 13497/1851. 3 Brevets d'invention français, Paris 1958. p. 205-206., 208. 4 J. E. Kingsbury: The Telephone and Telephone Exchanges, London 1915. p. 77-87. 6 Telegrapher 10. IV., I. V. 1857. 6 Electrical World (Ncwyork) 16. HI. 1901. p. 438. 7 Zetsche, K. E.: Geschichte der elektrischen Télégraphie, Berlin 1877.p. 122., 293. 8 Purves I. : Telegraph Switching System, Alabaster 1902. 9 Graham Bell USA Pat. 17465/7. HT. 1876. 10 The New Quarters of the New England Telephone and Telegraph Company = The Electrical World XVIII (1891) p. 75 - 77. 11 J. E. Kingsbury i. m. p. 96. 12 Rhodes F. L.: Beginnings of Telephony, New York and London 1929. p. 162. 13 Patents: Telephonic exchange systems. J. H. Johnson = Engineering 30/1880. nr. 781. 14 Niaudet A.: Systèmes divers de bureaux centraux pour les services téléphoniques = L'Electricien 1 (1881) nr. 1. 15 Palmer A. H. : Switches for telephone exchanges = The Electrician 1881. nr. 24. 16 Ang. szab. 4903/29. XI. 1879. 17 Western Electric Manufacturing Go's Catalogue, 1879. p. 56. 18 Vajda P. : Nagy magyar feltalálók, Bp. 1958. p. 102. ; Pap J. : Puskás Tivadar, Bp. 1960. p. 62. 19 Pap J. : Puskás Tivadar, Bp. 1960. p. 62. 20 Pap J. : Puskás Tivadar, Bp. 1960. p. 82 -105. 21 Gergely O.: Távközlő készülékek és berendezések fejlődése Magyarországon = Technikatörténeti Szemle 1962. 1-2. sz. p. 151 - 166. 22 Silvanus P. Thompson: Phillipp Reis. Inventor of the Telephone, London 1883. 23 Die Gartenlaube 1863. p. 808. 24 USA. Pat. 166095, 166096/27. VII. 1875.: Transmitting musical impressions or sounds telegraphically 25 Brevets d'invention français, Paris 1958. p. 205. 26 P. Adorján: Wire Broadcasting = J. Royal Soc. of Arts. XCin (1945) p. 512. 27 Auditions téléphoniques théâtrales, système Ader = La Nature 9. 1881. nr. 434. 28 Brevet d'invention français, Paris 1958. p. 205 - 206., 208.