Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező
17. ábra Objektív-mikrométer (heliometer) rajza Kruspér Földmórtan e. könyvéből pér leírásából, rajzaiból, és a megmaradt tárgyi darabokból 49 . „. . . alig fordul elő a gyakorlatban egy-egy feladat, amelynek a gyors és kényelmes feladása olyan kívánatos volna és eredmónydúsabbnak lenni Ígérkeznék, mint egy pontnak egy más ponttól — a mérnök álláspontjától való távjának megmérésére, az úgynevezett távmérés. Ugyanis ha sikerülne egy oly műszert szerkeszteni, mely által egy álláspontból a körülötte levő pontok távjait, a mérőlánc mellőzésével, olyan kis idő alatt meg lehetne mérni, amennyi egy szögmérésre kívántatik, a nélkül, hogy az eredmény rosszabb volna a láncmórésnél ... és gyorsaság és kényelem tekintetéből semmi kívánni való nem maradna. Nem is hiányoznak kísérletek ezen czél elérésére, bár az eredményt eddig csak 100° (öl, cca 200 m)-et meg nem haladó távra mondhatni kielégítőnek; míg a gyakorlati szükség legalább is 3 — 4-szer olyan nagy távra kiterjed. A feloldás nehézsége a feladat természetében fekszik.. ." „Minden távmérés egy A (háromszögön)-ön alapul amelynek egyik oldala a, a másikhoz képest a T oldal igen nagy, következésképpen az a. szög is igen kicsiny. . . „Ha most a háromszöget körülbelül derékszögűnek tesszük fel, elegendő pontossággal lesz: T a = a Vizsgáljuk meg most, minő hatást gyakorol az a vagy a megmérésében ejtett hiba a T-re. Ha a. . . A a-val változik, akkor T is változni fog. Nevezzük ezen változást ZlT-nek, akkor lesz: (T+ AT)a = a+ zla és ezt az elsó egyenlettel osztván, lesz: AT _ A& T ~ a Ezen egyenlet azt mondja, hogy ahányad részig az az oldalt biztosan meg tudjuk mérni, annyad részig fogjuk a távot is biztosan meghatározni." „Másként áll a dolog az a szögre nézve. Ugyanis ha a ... Zla-val változik, akkor T is fog változni; teszem azt AT-vei ós ezen egyenlet áll elő: (T+ AT)(«+ Aa) = a vagy kifejtve ós az első egyenletet belőle kivonván, lesz: T.AOÍ+ AT.a+ AT.Aa = 0
