Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező
10. ábra Kruspér módosítása a Stampfer rendszerű műszeren, rajz Kruspér Földmértan c. könyvéből Ezen egyenletek tagjaival azután Stampfer táblázatokat készített, amelyekből azoknak az értékeit egyszerűen ki lehetett írni, de ezek a táblák csak akkor voltak jól használhatók, ha az a és b műszerállandó értékei nem térnek el, mert ellenkező esetben további szorzótényezők alkalmazását tették szükségessé. Kruspér számító táblái Kruspér egy olyan egyszerűbb 36 számítási módszert dolgozott ki, amely minden Stampfer-rendszerű műszerrel történő mérés értékének kiszámítására alkalmas 37 . Ez már az 1860-as években szükséges volt, ugyanis a Stampfer — Starke féle szabadalom lejárta után (1851) több cég — köztük a magyar Nuss is — készített Stampfer-rendszerű műszert, de ezek műszerállandói (a ós b) már lényegesen eltértek az eredeti Starke gyártmányokétól. Mint már az előzőekben láttuk Stampfer táblái — amely eredetileg is nehézkesen volt kezelhető — a szorzó állandók alkalmazása miatt az előforduló gyakori számítási hiba miatt alig volt alkalmazható 38 . A Kruspér számítási táblái szintén Stampfer képleteiből indultak ki, de az egyenletet logaritmus alakban írta fel: b Msin l" 2 a 2 log h = log d + log (h - u) - log (o — u) — M — (h — o) (h-o) (h-o + h-u) (1-2 ^ (h + o) ..(5) logl = log d-log (a sin l")-log (o-u) + M ~ (o + u)-M sin l" 2 a 2 (h-o) (h-u> / b \ M sin l" 2 a 2 . (l-2—(h + o)J 3 (o-u) 2 (6) Kruspér az egyenlet: M-^-(h —o) ós M—(o + u) tagokat táblázatba rendezte a a (M a Brigg log. modulusát jelenti)
