Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező

KARLOVTTS KÁROLY* KRUSPÉR ISTVÁN A GEODÉZIAI MŰSZERTERVEZŐ A XIX. század második felében a magyar tudományos élet egyik kimagasló egyéni­sége volt Kruspér István, akinek érdemeit a hazai szakkörökön kívül külföldön is elismer­ték és méltányolták. A magyar tudománytörténet geodétakónt, mérnök-generációkat oktató egyetemi tanárként ismeri. Külföldön elsősorban a mérésügy kiváló művelőjeként tartják számon. Hosszú, munkás élete során az alkalmazott tudományok számos ágával foglalkozott, és ezekben maradandót alkotott. A magyar tudomány- és technikatörténet mind a mai napig adós Kruspér életművét összefoglaló megemlékezéssel. E tanulmány Krsupér szerte­ágazó műszertervezői tevékenységéből csak a geodéziai műszerkonstrukoió területén végzett munkásságát mutatja be, ageodózia tudományában elért eredményeinekismertetése nélkül. Kruspér István rövid életrajza 1 Miskolcon született 1818 január 27-én 2 , Budapesten halt meg 1905 július 2-án. Mérnök, műegyetemi tanár. A MTA tagja (1: 1858, r: 1870, t: 1899.), a geodézia és mérés­ügy neves művelője. Alapító tagja a Magyar Mérnök ós Építész Egyletnek. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a késmárki jogakadémiát látogatta. Ezután 1838—40. között Lőcsén Fabriezy mérnök mellett gyakornokoskodott. Ezt köve­tően a bécsi Polytechnikumban (Műegyetem) szerzett mérnöki oklevelet. 1843—47 között Simon Stampfer professzor asszisztense (tanársegéd) volt, a gyakorlati geometria tanszé­ken. Professzora betegsége idején (1847) a tanszéket önállóan vezette 3 . 1847 — 50 között Bécsben optikai és finommechanikai műhelyt tartott fenn 4 . 1850-től a pesti József Ipar­tanoda mechanika előadója, 1857-től 1890-ig — nyugállományba vonulásáig — a Mű­egyetem geodézia professzora volt. Maradandó érdemeket szerzett a hazai méter- mérték bevezetésénél (1874. VIII. tc.) és a nemzetközi méteregyezmény megkötésénél is (1875). 1874-től 1890-ig a Mértékhitelesítő Bizottság (ma: Országos Mérésügyi Hivatal) első igaz­gatója 5 . Több mérőműszeren végzett konstrukciós javításokat. TJj műszereket tervezett, amelyekkel külföldi kiállításokon díjakat nyert. Munkásságát számos hazai és külföldi kitüntetéssel jutalmazták. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Kruspér tiszteletére emlékérmet alapított (1956). A szintezés műszereinek vázlatos története 6 . A XIX. század második fele az egész világon — hazánkban is — a nagy út- ós vasút­építés jegyében telt el. A vasútépítés újszerű geodéziai feladatokat rótt a mérnökökre. Ezeket az új feladatokat már nem lehetett jól — és főként gyorsan — az évezredek folya­mán kifejlesztett és a vízépítési munkáknál alkalmazott műszerekkel megoldani. Kruspér is elsősorban az új geodéziai feladatok megoldására alkalmas műszertípu­sokat tervezett. Határozzuk meg a szintezés lényegét, majd tekintsük át a szintezés műszereinek vázlatos fejlődéstörténetét, hogy ennek tükrében Kruspér tervezői munkássága és jelentő­sége érzékelhető legyen. * Országos Műszaki Múzeum, Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents