Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

MŰSZAKI SZAKMÚZEUMOK - P. Nagy Sándor: A Magyar Vegyészeti Múzeum

•etilén, ipari segédanyag stb. hazai gyártása is. Az 1950— 1960 közötti időszakban a szervetlen vegyipari beruházások részaránya volt a legnagyobb, elsősorban a mezőgazdaság műtrágya igényének a kielégítése és ezzel a nagyüzemi mezőgazda­sági termelés egyik előfeltételének megteremtése volt a cél. Fontos változás követ­kezett azonban be a gyógyszeriparban is. Számos — korábban importált — gyógy­szer-alapanyag (inzulin, barbiturátok) gyártása indult be, megkezdődött az anti­biotikumok termelése, a penicillintermelés már teljesen fedezte az itthoni szükség­letet, sőt jelentős volt az export is. 1960-ban az MSZMP Központi Bizottsága határozatban írta elő a vegyipar kiemelt fejlesztését. Ez a vegyipar arányos, a világtrendek megfelelő fejlesztését tette lehetővé a mezőgazdasági vegyszerek, a petrolkémiai bázisú műanyagok, a vegyiszál, valamint a kis- és közép volumenű iparágak terén. Amíg a felszabadulás előtt Budapest mellett csak Veszprém megye volt számot­tevő vegyipari bázis, addig 1970-ben Budapest viszonylagos súlya csökkent és 5 vidéki helyen új vegyipari központok létesültek. A vegyipar beruházása a 25 óv alatt mintegy 50 milliárd Ft volt, amiből 4 kombinát (Tiszai Vegyi Kombinát, Borsodi Vegyi Kombinát, Dunai Kőolajipari Vállalat, Tiszamenti Vegyiművek) és több középüzem (Hajdúsági Gyógyszeráru­gyár — a Biogal jogelődje, az Északmagyarországi Vegyiművek, az OGV Szegedi Műszaki Gumigyára, a Veszprém-megyei Festékgyár stb.) épült fel új telephelyen. Előbbieken kívül sok üzem termelő-kapacitását meglevő telephelyén bővítették. Jellemző és a fejlesztés módszeréré is utal az a nagyarányú szellemi koncent­ráció, amit a vegyiparban 25 év alatt létrehoztak. Ezidő alatt ui. 6 központi kutató intézet létesítése mellett megerősítették a vállalati kutatóapparátust is, aminek eredményeképpen vegyipari kutatással 1970-ben kereken 5000 fő foglalkozott. A vegyipar 2 központi tervezőintézetében (VEGYTERV és OKGT Tervező V.) és a vállalatoknál összesen 2600 fő foglalkozott műszaki tervezéssel. A vegyiparban összesen foglalkoztatottak létszáma 1970-ben 112 ezerre nőtt és közöttük mintegy ötezer diplomás, félezer üzemmérnök és hétezer technikus munkálkodott a termelés irányításán és fejlesztésén. Mindezek eredményeképpen — 1938-hoz viszonyítva — a magyar vegyipar teljes termelési értéke 1970-re (változatlan áron számolva) a 14-szeresére növekedett és 1970-ben értékben kb. másfélszer annyit termelt, mint az egész magyar ipar 1938-ban. A múzeum e legnagyobb terjedelmű állandó kiállítása vállalatonként és intézményenként külön-külön mutatja be — számos fényképpel, dokumentummal és tárgyi anyaggal — az alapítás és fejlesztés jelentősebb lépcsőit és összességében jól érzékelteti a magyar vegyipar 25 óv alatti hatalmas iramú fejlődését. A múzeum gyűjtési köre, egyéb tevékenysége A kiállítási tevékenység múzeumi munkánknak csupán egy része és csak kis­mértékben tükrözi a mögötte folyó munkát. Ennek ui. legtöbbször nem a kiállítás rendezés a központi kérdése, hanam a profilszerű munkaterület műszaki gazdasági és kulturális emlékanyagának a felkutatása, összegyűjtése, megőrzése, összefüggései­nek feltárása és feldolgozása. A kapott működési engedély szerint a Magyar Vegyészeti Múzeum országos gyűjtőkörű, tehát felöleli az egész magyar vegyipar területét, mely szükségszerűen túlnő a Nehézipari Minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó vegyiparon. Tevékenysége kiterjed a kémiai tudományok, oktatás és a magyar vegyipar mű-

Next

/
Thumbnails
Contents